A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937
Aktuális kérdések irodalma a Fővárosi Könyvtárban. 53. sz. : A világválság
71 Boutaric, A. Les conceptions actuelles de la physique. Paris: Flammarion 1936. 289 p. 86979 A modern anyag-, kvantum-, atom-elméletek és a relativitástan természetbölcseleti tárgyalásban. Dingier, Hugo. Der Zusammenbruch der Wissenschaft und der primat der Philosophie. München: Reinhardt 1926. 400 p. 70357 A tudomány válságát egész terjedelmében felölelő, részleteiben kimerítő, alapvető és módszeres könyv. Az antik filozófia bizonyító módszeréből indul ki s annak bukását magyarázza azzal, hogy nem sikerült abszolút bizonyosságot szereznie. Az újkori tudományt, mint a végső bizonyosságot megteremtő elv keresését jellemzi, így jut az evidencia fogalmának bírálatához. Sorra kerül az indukció és a matematikai módszer, mint bizonyossági faktor. Legfontosabb fejezete : a modern ’ exakt tudományrendszer hiányáról és hibájáról. A kritikai részt ontológiai megalapozás követi, majd kitér a történelem problematikájára és az értéktudományokra. Az utóbbiakban kevésbbé átható, mint a természettudományokban. Hartmann, Max. Philosophie der Naturwissenschaften. Berlin : Springer 1937. Pq 501 A fizikai és biológiai filozófia kritikája és a válságszemlélettel szemben való haladás-gondolat kifejezése. Haslett, A. W. Ungelöste Probleme der Wissenschaft. (Unsolved problems of science.) Übers, v. August Schlosshauer. Wien: Lorenz 1935. 331 p. 88066 A XIX. századi természettudomány törésével szemben a modern, különösen Planck, Einstein, Eddington által képviselt tudomány távlatai. Kottje, Friedrich. Illusionen der Wissenschaft. Eine notwendige Selbstbesinnung z. heutigen Kulturkrisis. Stuttg.: Cotta 1931. IX, 251 p. 83344 Dingier mellett alapvető mű. Főként a modern tudomány technikai romboló tevékenységét veszi célba. A tudományos igazságok hatalmi — ösztön — fikcióinak elemzése és bírálata. A tudományos gondolkozáson felülemelkedő vallásos metafizikai változás. Természettudományok. — Naturwissenschaften. Planck, Max. Religion und Naturwissenschaft. Lpzg: Barth 1938. P 50 A modern természettudomány vallásos problémái. Randall, John Hermann. Our changing civilization. Now science and the machines are reconstucting modern life. London : Allen & Unwin 1919. X, 362 p. 72149 Az európai civilizáció eredete és történeti változásai. A gazdaság és a társadalom új koncepciója. A gép szerepe. A város, a laboratórium és a vallás. A civilizáció belső konfliktusa. Russell, Bertrand. Icarus vagy a tudomány jövője. [Icarus or the future of science. 1914.] Ford. Incze György. Pécs: Danubia [1928.] 49 p. 65548 A tudomány sorsát a fennálló nacionalista-kapitalista társadalomtól teszi függővé, amely a szellemi vívmányokat is hatalmi célra használja. Weidauer, Friedrich. Objektivität, Voraus- sehungslose Wissenschaft und wissenschaftliche Wahrheit. Lpzg : Hirzel 1935. P 001 Ismeretkritikai és tudományelméleti megjegyzések az objektivitás és az előfeltétel kérdésében. Wenzl, Aloys. Metaphysik der Physik von Heute. Leipzig 1935. P 52 A modern fizika küzdelme az egységes világ- szemléletért. Kottje, Friedrich. Götzendämmerung in der Naturwissenschaft. 4647 = Deutsche Rundschau. Jg. 59. 1932. p. 36—44. A mechanisztikus világmagyarázat vége és a vitaiizmus előretörése. Vollkammer, K. Entthronung der Mathematik? 4647 = Deutsche Rundschau. Jg. 60. 1933. p. 117—121. A matematika ismeretértékének bizonytalansága. Vries, Joseph de. Wissenschaft, Weltanschauung, Wahrheit. 4644 = Stimmen der Zeit. Bd. 129. 1935. 93—105. p. A tudomány alap- és előfeltételeinek megingása és az objektivitás kérdése. Szellemtudományok. — Geisteswissenschaften. Heussi, Karl. Die Krisis des Historismus. Tübingen: Mohr 1932. 104 p. 80918 A hisztorizmus válsága történeti távlatból és szisztematikusan. Gondolkozás és történet. A történeti relációk és a fejlődés. Az immanencia és transzcendencia problémája. A historizmus válságának oka, hogy a történeti ismerés kérdésében a metafizikai szellem érvényesült. Strzygowskl, Josef. Die Krisis der Geisteswissenschaften. Wien: Scholl 1923. VIII, 350 p. 84438 A szellemtudományok válságát a képzőművészet történetének és elméletének területén mutatja be és ezt a tudományt új, szigorú, módszeres alapra helyezi.
