A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937
Aktuális kérdések irodalma a Fővárosi Könyvtárban. 53. sz. : A világválság
69 Hornyánszky Gyula. Veszélyben a magyar kultúra. 2450 = Társadalomtudomány. 1932. p. 140—146. Főként a magyar elit-kérdés körül forgó áttekintés, amely az egységes magyar világ- szemlélet kidolgozását hangsúlyozza. Történeti és történetfiiozófiai módon magyarázza Spanyolország világuralmát, mint Kasztilia alkotásait. A kasztiliai erők hanyatlásával a világbirodalom szétesett. A partikularizmus értelme A mai tömeguralom, mint a feloszlás utolsó tünete. Az elitképződésre való képtelen Spanyol- országban nincs vezető, aki az egységet meg tudja teremteni. Mint O. minden műve, világos és gazdag. v. Válság a tudományban. — Die Krise in den Wissenschaften. Cameron, Alice M. Is England played out? 1258 = The nation. Vol. CXXXI. 1930. p. 265—267. Anglia prosperitásának hanyatlása és civilizációjának elszátadása.* Dingier, Hugo. Der Glaube an die Weltmaschine und seine Überwindung. Stuttg : Enke 1932. P 113 A mechanisztikus természettörvény-fogalom válsága. Evans, Luther. New realism and old reality. A critical introduction to the philosophy of the new realists. Princeton: Princeton Univ. Press 1928. X, 214 p. 65157 A XIX. század tudományos gondolkozásának bírálata és egy új realizmus körvonalainak megrajzolására történt kísérlet. Reiner, Hans. Die Existenz der Wissenschaft und ihre Objektivität. Halle: Niemeyer 1934. P001 A tudomány és a tudomány tanításának (egyetemi oktatás) válsága és annak exisztencia-filozófiai megoldása. Casson, Stanley. The perversion of science. 88342 = Progress and catastrophe. London: Hamilton 1937. 260—277 p. A modern világban a kooperációs elv, mint a civilizáció fenntartója, megingott: ez a tény a tudomány terméketlenségéhez vezetett. De Burgh, W. G. The modern gospel of unreason. 4942 = The Hibbert Journal. Vol. XXXV. p. 391—406. A természettudományos és a vallásos filozófiai irányzatok összeütközése. Horkheimer, Max. Bemerkungen über Wissenschaft und Krise. X 2159 = Zeitschrift für Sozialforschung. Jg. 1. 1932. p. 1—7. A válság társadalmának ideológiája összefüggésben a tudomány ideológiájával. Munsch, Roger. Science et sectarisme. 4456 = Mercure de France. 1937. okt. p. 283—293. A materialista és spiritualista tudományosság küzdelme és problematikája. Grisebach, Eberhard. Gegenwart. Eine kritische Ethik. Halle: Niemeyer 1928. XIII, 608 p. 80359 A modern filozófia nem az emberrel foglalkozik, hanem a jelen korral s így teljes egészében krízisfilozófia. De a jelen megismerése tévedésből indul ki, mert maga a megismerés folyamata etikai szempontból hibás. A mai filozófia az egész etikai világot meghamisítja azzal, hogy ezt a zavarát nem ismeri el. A probléma : a normákhoz intézett kérdés. Ez a tiszta krízis-álláspont. A tudományok téves magatartása. Kraus, Oskar. Die Werttheorien. Geschichte und Kritik. Brünn: Verl. Rohrer 1937. XVIII, 515 p. 88945 Az érték fogalmának válsága a modern filozófiában (p. 485—474). Liebert, Arthur. Die Krise des Idealismus. Zürich : Rascher 1936. 238 p. 86972 A krízisek okai és fővonásai a történetben és a filozófiában. Az idealizmus válsága ontológiai, Magyarország. — Ungarn. Spanyolország. — Spanien. Ortega y Gasset, Jósé. Aufbau und Zerfall einer Nation. (Espana Invertebrada. 1922). 89302 = Stern und Unstern. Gedanken über Spaniens Landschaft und Geschichte. Übers, v. H. Weyl. Stuttg.: Deutsche Verl. Anst. (1937) 59—168 p. Anglia. — England. Zucker, Wolf. Die Englische Krise im Roman. 4955- Die Neue Rundschau. Jg. XLIII. 1932. p. 126—132. Priestley, Sackwille-West, J. C. Powys, O'Flaberty regényírók műveiben megrajzolt angol társadalom. Filozófia. — Philosophie.
