A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937
Aktuális kérdések irodalma a Fővárosi Könyvtárban. 53. sz. : A világválság
57 Alapvető fejezetek : a szellemtudomány tévútjairól, a politika csődjéről, a gazdaság széthullásáról, a társadalom feloszlásáról. Egy új társadalmi rend felépítése szellemi alapon. Guénon, René. La crise du monde moderne. Paris : Bossard 1927. 245 p. 64922 Fogalmainak megállapításában jelentős és nagyhatású mű, amelynek nyoma más müvekben is feltűnik. Alapvető a »humanizálódás« folyamatának rajza. Az őskori istenkirályságban élő, kozmikus kapcsolatokkal rendelkező divinális ember »humanizálódott«, vagyis: államformája szétesett, vallásossága megingott, társadalmi formája felbomlott, tiszta látása megzavarodott, élete és sorsa széttöredezett. Ma a teljes szét- hullottság korát éljük. G. ezt az európai humanizá- lódást szembeállítja az ázsiai divinális kultúrával: az itteni anyagias, demokratikus életrendet a keleti szellemi és hierarchikus életformával. Megállapítások tisztaságában egyike a legjelentékenyebb és legátfogóbb válságműveknek, amelynek rangja általános történetfilozófiai szempontból is igen magas. Jaspers, Karl. Die geistige Situation der Zeit. 5. z. T. neubearb. Aufl. Berlin : Oruyter 1933. 191 p. 90896 Szűkreszabottsága ellenére is a legalapvetőbb művek közé tartozik. Mindaz, amit mond, tiszta, mély és biztos. A bevezetésben a mai kor tudatának eredetét írja le, aztán sorra veszi a mai életrend, a szellem és az emberi magatartások kérdéseit. Teljesen egyedülálló világossággal fejti ki, hogy miért kell a mai racionalista produkcióra felépített tömegvilágnak okvetlenül válságba kerülnie. Technika és tömeg kapcsolatát élesen világítja meg. Állást foglal a leglényegesebb kérdésekben, mint: az állam, a nevelés, a tudomány, a művelődés problémáiban. A kimerítő és nagyvonalú gondolatmenetet a mély részletrajzok egészítik ki. Jensen, Johannes V. Die Stadien des Geistes. Berlin : Fischer 1930. 394 p. 74974 Irodalmi irányú összefoglaló szemlélet a válság egyes kérdéseiről. Keyserling, Hermann graf [Hg.]. Mensch und Erde. Darmstadt: Reichl 1927. 418 p. 74827/8 A szellem és a vitális erők összeütközéséből keletkező válságos helyzetekről szóló tanulmányok gyűjteménye. Keyserling, Hermann, comte de. La révolution mondiale et la responsabilité de l’esprit. Préface de P. Valéry. Paris : Stock 1934. 224 p. 86214 Egyike a legfontosabb krízis-könyveknek. A mai válságot az elementáris, telluszi erők felkelésének tartja és ilyennek írja le, a szellemi, társadalmi, művészi jelenségekre kiterjedve. Az egyes tüneteket inkább magyarázza, mint értékeli. A kötet utolsó részében a jövőre is pillantást vet és itt kimondja, hogy bár az elementáris erők szóhoz jutottak, a rendet a szellem fogja fenntartani, mert azé a kezdemény. A mechanisztikus korszakból az emberiség a vitalisztikus korba lép át. Értékrendszerek, állami, társadalmi és életformák megváltoznak. A gondolkozás új alakot vesz fel, fogalomból képszerű valóság lesz, az eidos egy neme. Az új élet jelenségei gazdaságban, politikában, nemzetek között és egyéni életben. Klages, Ludwig. Mensch und Erde. Sieben Abhandlungen [1920.] 3. Aufl. Jena: Diederichs 1929. [4], 181 p. 69025 »Föld és ember« c. tanulmányában (p. 9—41) röviden és tömören a válságba jutott ember egész problematikája feltárul. Az ember romboló hatalmakkal érzi magát körülvéve : »a civilizáció a felszabadult pusztításösztön vonásait hordja arculatán és az élet gazdagsága mérges lehelletétől megsemmisül«. K. a civilizációban az életellenséges princípium működését (Geist) látja. A vitalisztikus és intuitív világszemlélet vádolja itt a démonikus intellektust azzal, hogy az emberiséget válságba sodorta. Lax, Ludwig. Die Befreiung aus dem Bann der gegenwärtigen Verhältnisse. Zürich: Amalthea Verl. 1931. 82 p. 77984 Főképen a politikai, mezőgazdasági és munkásválsággal foglalkozik. Álláspontja egyfajta szellemi alapokra eszmélő józanodás. Lee, Vernon. Les mensonges vitaux. Études sur quelques varietés de l’obscurantisme contemporain. Trad, par Eugéne-Bernard Lervy. Paris: Alcan 1921. 368 p. 79085 A vitális értelem felvilágosodásának idejét várja. Liebert, Arthur. Zur Kritik der Gegenwart. Langensalza : Beyer 1928. 86 p. 65921 Goethe és Hegel halála után az európai szellem szintézise befejeződött és csak a részletkutatás számára maradt lehetőség, de ez már a széthullást jelentette. A könyv ezután az egyszerűsítő kísérletekkel foglalkozik, amelyek a német filozófiában jelentkeztek (Keyserling, Litt, Spranger, Hartmann stb.) A megoldás sehol sem sikerült, a relatívizmus fennáll : ez az oka annak, hogy az emberiség újra a vallás felé fordul. Pfliegler, Michael. Vor der Entscheidung. Überlegungen zur seelischen Bedrohtheit des heutigen Menschen. Salzburg: Pustet 1936. 147 p. 87714 Katolikus szempontú, exisztencia-filozófiai alapon álló szemlélet. A szabadság problémája. A gőg tragédiája. A szellem ájultsága. Rettegés az élet feladataitól. A kollektivum kérdései. Az idő a vallásos megoldást követeli. A proletarizálódás veszedelme. A megoldás: a nép és az egyház egysége. Randall, John Herman. The making of the modern mind. A survey of the intellectual background of the present age. Boston: Houghton Mifflin Co. 1926. X, 653 p. 60636 A modern korban az eszmék összeütközéséből kiindulva vizsgálja az eszmék keletkezését és történeti szerepét. Schwarzschild, Leopold. Das Ende der Illusionen. Amsterdam : Querido Verl. 1934. 273 p. 83678 A szerző a politikai illúziókat vizsgálja, amelyeknek alapjában szellemi-pszichológiai illúziók vannak. Álláspontja szkeptikus. Valéry, Paul. Die Politik des Geistes. Wien 1937. P 901
