A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937
Egy népkönyvtár nevelő munkássága nőolvasói körében
142 Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a magyar szép- irodalom fokozott ajánlása a könyvtárban, mert a magyar írók adják a sokak előtt ismeretlen magyar élet, a vidék és a város társadalomrajzát. Sokan tudatosan elfordulnak a magyar íróktól és csak a külföldi szerzőket keresik. Erre mutat többek között a X. sz. tábla, ahol azt látjuk, hogy az idegen írók műveit majdnem minden kategória előnyben részesíti. Az olvasásnak ilyen irányú eltolódása jelentéktelen azoknál a foglalkozási csoportoknál, melyeknél feltételezzük vagy tudjuk, hogy a magyar irodalom jelentős szerzőit és műveit tanulmányaik alapján már megismerték. De nem közömbös ez azoknál a kategóriáknál, ahol a magyar irodalom megismerése bármely okból elmaradt. A munkásnők és háztartásbeli munkásnők (családtag) kategóriájának olvasása a IX. sz. grafikus táblán (magyar szép- irodalom) 11-2%-ot és 4-0%-ot mutat; a X. sz. grafikus táblán (külföldi szép- irodalom magyarnyelven) már 17-3% és 6-3% az összevont százalékos eredmény, viszont a III. sz. tábla szerint olvasóink között a munkásnők csoportja 12-1 %-kal, a háztartásbeli munkásnők (családtag) 5-9%-kal vesznek részt. Ebből látjuk, hogy e kategóriák érdeklődése aránytalanul nagyobb az idegen írók művei iránt. Nagyon érdekes a XI. grafikus táblázat eredménye. Toronymagasan kiugrik itt az intellektuális háztartásbeli (családtag) olvasónők idegen-nyelvű olvasása, 58-9% eredményével (összesítve 61-0%). Utána következik az intellektuális dolgozónők csoportjának 15-5 %-a (összesítve 16-6%). Ezekben az eredményekben is beigazolódik előző következtetésünk. Az intellektuális dolgozó nő kisebb százalékát az magyarázza, hogy a könyvtárat pihenés céljából keresi fel, csak szórakozni akar s a legkisebb szellemi munkára sem hajlandó. A könyvtár nevelő munkássága minden téren kiviláglik, bármilyen oldalról világítjuk is meg működését. Ha a XII. sz. grafikus táblázat (összes szépirodalom) átlagolvasását szemléljük, örömmel tapasztaljuk, hogy a munkásnők átlagolvasása is eléri az egy olvasóra eső 11-1%-ot. Egyéni elgondolás alapján kíséreljük meg a XIII. és XIV. sz. tabella összeállítását és az annak eredményét mutató XV. grafikus ábra megszerkesztését. Látjuk a tabellákon, hogy a társadalmi regények (lélek-, kor- és erkölcsrajzok) olvasása adja szépirodalmi művek zömét (53-5%-ot. XV. sz. grafikon). Ez természetes is, ha figyelembe vesszük, hogy olvasóink a regényirodalomban elsősorban szórakozást keresnek. Számarányához viszonyítva a munkásnők csoportja keresi legjobban a társadalmi vonatkozású regényeket. Az analitikus regény a háztartásbeli intellektuális nő olvasmánya. A kalandos regény olvasása normális keretek között mozog. A divatos életrajz-regények hű olvasóit is az intellektuális nőolvasók csoportja adja. A XIV. sz. tabella, az olvasók kora alapján összeállított olvasást mutatja abszolút számokban. Sajnos, itt is beigazolódik, hogy nagy megfigyelési anyag nélkül nem lehet komoly észlelést végezni. A nyert adatok elporlanak a szétbontott tartalmi és korcsoportok között. Igazolja a 15—18, 19—22, 23—26 évek adatainak jellemző tömörsége és a további évek semmitmondó, hanyatló adathalmaza. Sokkal érdekesebb a XV. sz. grafikon szemléltető oszlopsora, ahol a tartalom szerint megfigyelt olvasás jellemző sajátosságai a kis számok ellenére is kidomborodnak. Jobban megértjük a XV. sz. grafikont, ha az I. és II. sz. tabella adatait is átnézzük. Az analitikus regény aránylagos kisméretű olvasását az magyarázza, hogy itt csak a magyar írókat és külföldi írók magyar fordításait vettük figyelembe. Az analitikus és psychológiai regénynek kétségtelenül nagyobb százalékú olvasását észlelhettük volna, ha a külföldi, idegennyelvű írók adatait is feldolgozzuk, mert tapasztalatból tudjuk, hogy az analitikus regényeket inkább
