A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937
Kempelen Farkas két ismeretlen kéziratkotetea Fővárosi Könyvtárban
126 pedig megesett az akkor már tizenkilencéves vak énekesnő sorsán, s elhatározta, hogy olyan írógépet szerkeszt számára, melyen levelezését maga végezheti és gondolatait megörökítheti. 1779-ben készült el gépével, s rövid idő alatt annak használatára is betanította Paradis kisasszonyt, akinek hálálkodó levele másolatban megjelent az egykorú Pressburger Zeitungban. Eredetiben maradtak ránk azok a gépelt levelek, amelyeket a vak leány a szintén vak mannheimi Weissen- burghoz évek hosszú során át intézett. Kár, hogy nem hazánkfia találmányának tökéletesítésével jutott el az emberiség az írógép mai alakjához. Kempelen humánus gondolkozására, jószívűségére, nemes lelkületére is jellemző ez az alkotása, mint ahogy gazdag kedélyvilágáról tanúskodnak eddig ismeretlen költeményei. * Az egész XVIII. század folyamán Pozsony városa a hazai irodalmi és tudományos életnek egyik gócpontja. A hallei egyetemről hazatérő diákok a luteránus pietizmus szellemét hozzák magukkal, az ott dívó államismereti iskolának emberbaráti racionalizmusát terjesztik az országban. A század elején Bél Mátyás az új szellemben reformálta meg a besztercebányai, majd a pozsonyi evangélikus gimnáziumot; Pozsonyt irodalmi központtá tette, s a felvidéki, dunántúli, sőt erdélyi tudósok is innen kaptak irányítást és ösztönzést. Bél Mátyás életének nagy műve Magyarország történeti és földrajzi leírása, melyben nem elégedett meg a politikai és közjogi állapotok ismertetésével, hanem elsősorban az ország gazdasági és társadalmi viszonyai érdekelték. Evégből beutazta az ország nagyrészét, s személyes tapasztalatait azután azért írta le teljes részletességgel »Notitia Hungáriáé novae historico-geographica« c. négykötetes munkájában, hogy a fennálló hibákra és elmaradottságokra való rámutatással a boldogabb jövőnek útját egyengesse. A német racionalista felvilágosodásnak gyümölcse akkor érlelődött meg, amikor a második generáció tagjai közül Windisch Károly Gottlieb 1760 körül olyan tudós társaságot alapított, melynek felekezetre való tekintet nélkül bárki tagja lehetett, akit művelődési vágy, tudományszomj, az ismeretek terjesztésének kötelességtudata hatott át. 1764-ben Windisch megalapította a »Pressburger Zeitung« c. hírlapot, mely ma is fennáll, majd különböző — sajnos, rövidéletű — szépirodalmi és tudományos folyóiratokat szerkesztett, melyeknek írói azt a hazafias célt tűzték ki maguk elé, hogy a külföld tudományos eredményeit közöljék a magyar közönséggel, másrészt, hogy az ország történetét, földrajzát, természeti kincseit ismertessék a külfölddel. Windisch kétkötetes nagy munkában, német nyelven megírta Magyarország földrajzát is.1) Ő és köre át voltak hatva a tudattól, hogy működésükkel közhasznú szolgálatokat teljesítenek, hogy tulajdonkép magyarul írnak német nyelven, amivel a magyar kultúra megismerését teszik lehetővé a külföld számára. Ilyen környezetben élte le életének javarészét Kempelen Farkas, s e kör szelleme és gondolatai érezhetők költeményein, melyeknek ismertetése volt — a Fővárosi Könyvtárban őrzött kézirat alapján — tanulmányunk eredeti célja. Az első vers 1757-es keltezésű, s Migazzi Kristóf herceg, váci püspöknek bécsi érsekké való kinevezése alkalmából íródott. Migazzi vérbeli barokk mecénás volt, aki költséget nem kímélve, Vác városát szép épületek egész sorával gyarapította. Az új dómot a római Szent Péter-templom mintájára építtette, s Maulbertsch freskóival díszíttette fel ; Mária Terézia látogatására kőből hatalmas diadalkaput x) Geographie des Königreich Ungarn. (Pozsony, 1780)
