A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937
A Fővárosi Könyvtár 31. évi jelentése az 1937. évről
13 mert a könyv előzéklapján a tulajdonos Pelei Tamás kéziratos bejegyzése szerint kiviláglik, hogy a mű Budán került eladásra. Franciscus Cheregati püspök az 1522. évi nürnbergi birodalmi gyűlésen elhangzott beszédének egykorú kiadása, azért tarthat számot érdeklődésünkre, mert a török elleni európai hangulatot világítja meg. Gebuilerus 1530-ban kiadott kis munkája I. Ferdinánd és János király hatalmi versengésének értékes dokumentuma. A nagy számban fennmaradt »újságok« sorából sikerült megszereznünk az 1530-ban Nürnbergben megjelent »Warhafftiger grundt- unná bericht von dem Thürkischen krieg« c. nyomtatványt, amely Szulejmán- nak Belgrádból Buda felé vonulásáról tudósít. Iovius, Eppendorff, Solidus, Matheus, Dinothus, Busbequius, Nodius, Gabelmannus, Leunclavius munkái a XVI. század történetének budai szempontból is sokszor idézett forrásai, amelyeknek megszerzése nagy nyereséget jelent gyűjteményünk számára. A XVII. századból 16 darab nyomtatvánnyal gyarapodott gyűjteményünk. Megemlítjük ezek között Perugino 1607-ben megjelent munkáját, amely magyarországi Szent Erzsébet életét foglalja össze. Az 1615-iki zsitvatoroki békekötés megállapodásai egykorú nyomtatásban is megjelentek és rendelkezései között kifejezetten Budáról és Pestről is találunk bennük intézkedést. Kultúrhistóriai szempontból érdekes adatokat őriz meg a XVII. század közepéről Jacob Jost Spraachmeister 1652-ben megjelent munkája, amely megvilágítja egyszersmind, hogy a nyugat utazói Magyarországon mily sok kuriózumszerű érdekességet fedeztek fel. A magyar pálosok történetének sokszor idézett értékes forrása a » Radix et Origó Eremi- Coenobiticae Religionis S. Pauli« c. mű. Ricaut nagy történeti munkájának holland nyelvű kiadását is az idei beszerzéseink során szereztük meg. Az 1683-ban megindult magyarországi török háborúknak európai megvilágítását és az 1684. évi sikertelen budai ostrom német kritikáját találóan foglalja össze az 1685-ben megjelent »Das Kriegs- und Staats bekümmerte Europa« c. mű. A visszafoglalás korszakának több értékes Relatiójával, alkalmi költeményével és történeti leírásával is találkozunk beszerzéseink során. Kászony Istvánnak a lőcsei Brewer nyomdásznál 1694-ben megjelent hadtörténeti beszédeiben Buda visszafoglalásáról is találunk utalást. A XVIII. század időszaki sajtója alkalomszerűen foglalkozik Buda és Pest eseményeivel. Az Europäische Fama közleményeiben Budának, mint katonai erődítésnek említésével találkozunk. Ugyancsak az idén szereztük meg Fischer von Erlach nagyhírű Entwurf-jának szép példányát, amelyben a budai Császárfürdőnek és a pesti városház helyén állott mecsetnek képével találkozunk. A budai Nottenstein nyomda két korai termékét is az idén sikerült megszereznünk. Különös gondot fordítottunk arra, hogy a XVIII—XIX. század irodalmában Szent Istvánra és a magyar szentekre vonatkozó irodalmat is kiegészítsük gyűjteményünkben. A XVIII. századi budai vonatkozású metszeteink sorában jelentős szerzeményünk Binder János Ftilöp rézkarca, amely a pesti Városház-téren állott Szentháromságszobrot ábrázolja. Jelentős gyarapodásra tettünk szert a budai-pesti könyvkereskedők és könyvaukciók jegyzékei terén is. Trattner 1788., Patzkó 1787. és 1791., Länderer 1789., az Egyetemi Nyomda 1798., Eggenberger 1810. és 1813., Kilián 1827. évi könyvjegyzékei, továbbá az 1780-as évek közepéről, 1791. és 1804-ből származó könyvaukció katalógusok szerepelnek idei beszerzésünkben. Nagy gondot fordítottunk az egyetemi disszertációk kiegészítésére is. Ma már a nagyszombati, budai és pesti egyetemi disszertációk jelentős gyűjteményével rendelkezik könyvtárunk. A múlt század huszas éveinek végétől, miként a magyar irodalom általában a Buda-Pestre vonatkozó nyomtatványok is nem csak számra, hanem tartalmi szempontból is lényegesen megsokasodnak. A budai és pesti Jótékony Nőegylet
