A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937
Kempelen Farkas két ismeretlen kéziratkotetea Fővárosi Könyvtárban
Kempelen Farkas két ismeretlen kézirat-kötete a Fővárosi Könyvtárban. Irta: dr. Lamatsch Sándor. A nagy magyar polihisztor zseninek, Kempelen Farkasnak eddig ismeretlen, kéziratban lévő költeményei a Kempelen-családtól a Fővárosi Könyvtár birtokába kerültek. Két negyedrétalakú, finom bőrbe kötött, a szerző kézírásával merített papírra írott, számozatlan lapokból álló vaskos kötet tartalmazza ezeket a költői műveket, melyek az első kötet elején a következő címfelirattal kezdődnek: »Gedichte von W. v. K.« A két kötetben körülbelül 30 önálló lírai költemény, 1 színmű, 2 fordítás és 17 másolat szerepel, egyes darabok elején és végén Kempelen Farkas sajátkezű hangulatos és rendkívüli kézügyességre valló tus- és szépiarajzaival és egy sajátmaga által metszett rézkarccal. Az első vers keltezésének éve 1757 s az eleinte kimondottan kaligrafikus kézírás Kempelen életkorának előrehaladtával fokozatosan romlik. Egyes versek között több lap üresen maradt és a kötetek végén is sok a tiszta lap. Az első kötetben Kempelen Gézának a múlt század hatvanas éveiből való kézírásos ifjúkori költeményei is helyet foglalnak.1) \ •. 0|ö>£c '■ \ Tanulmányunk célja ezeknek az eddig seholsem közölt költeményeknek 1 a megismertetése. Ezzel újabb adalékot szolgáltatunk Kempelen Farkas sokoldalú egyéniségéhez. Kempelen Béla, a nagy tudós dédunokája szíves volt a családi levéltár eddig részben ismeretlen adatait e sorok írójának rendelkezésére bocsátani. Fogadja ezért hálás köszönetiinket. * Kempelen Farkasnak, a világszerte ismert zseniális magyar feltalálónak egyéniségét, pályafutását a XVIII. század második felének szellemi mozgalmai határozzák meg. A városi életnek egész Európába végbemenő nagymértékű fejlődése, a polgári öntudat kibontakozása, az orvostudomány haladása a természet- tudományi szellem általános elterjedésére vezetett. A XVII. század nagyvonalúsága, lelkesedése a művészetek, a klasszikus irodalmak, a teológia, s az elméleti matematika iránt hirtelen fordulattal törést szenvedett az új század hajnalán. A komoly barokk után oly korszak következett, mely lázas nyugtalansággal kísérletezett, a való dolgok részletes megfigyelésével igyekezett megmagyarázni a természeti jelenségek okát, s kizárólag az emberi észtől és egyéniségtől várta a világegyetem x) Szinnyei József, Magyar írók c. művében éppen csak hogy említést tesz ezen költemények létezéséről: »Das Zauberbuch c. 1 felv. vígjátéka és egy kötet költeménye Kempelen Béla birtokában van.«
