A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937
Dokumentáció
no vetlen kapcsolata legyen. A szerkesztőség ügyeljen arra, hogy a nyomda a szerző intencióit keresztülvigye, az esetleges szabványosítási rendelkezéseket betartsa, továbbá a folyóirat alaki kellékeinek eleget tegyen. A Deutscher Normenausschuss fennebb említett kiadványa azon pontok tekintetében, ahol az »Office«-szal azonos munkaterületen mozog, nagy általánosságban ugyanolyan szabályozást ajánl. Technikai beállítottsága folytán a szerzők számára fontos szabványjegyzéket is közöl, valamint mathematikai, mérték- és korrekturajelek nemzetközi elfogadására tesz konkrét javaslatot. A kongresszus idevonatkozóan elfogadott határozati javaslata úgy szól, hogy a két említett kiadványt az érdekelt személyeknek és intézményeknek minden országban a nemzeti bizottságok útján tanulmányozás céljából előterjeszti és kéri ezeket, hogy nyilvánítsák a két kiadványra vonatkozó véleményüket, esetleges módosító javaslataikat szövegezzék meg, hogy a kitűzött cél, a folyóiratcikkek fogalmazásának, benyújtásának és közlésének nemzetközi szabályozása dokumentációs nézőpontok figyelembevételével elérhető legyen. A nemzetközi végrehajtóbizottságnak lesz feladata a kiadványok szétosztása és ama nemzetközi szervezetnek kijelölése, amely a nemzeti bizottságok javaslatait összeegyezteti. Látjuk tehát, hogy itt bizony még a munka kezdeténél tartanak és még sok időbe telik, míg az elvetett mag fává terebélyesedik. Ezzel kapcsolatban egy kérdést e tanulmány keretében is szóvá kell tennünk, amelyet megemlítettek ugyan a kongresszuson, de sem a két kiadványban, sem a határozati javaslatban nem szerepel. Ez a kérdés a kis nyelvterületű nemzeteket, tehát bennünket is közelről érdekel. Kívánatos, hogy minden folyóirattanulmányhoz járuljon egy összefoglalás. Nemzetközileg volna szabályozandó, hogy ez a cikk tartalmát bemutató összefoglalás milyen elvek alapján, milyen módon és milyen terjedelemben készüljön, egységesen a cikk előtt legyen stb. A második követelmény pedig az volna, hogy ez az összefoglalás legalább egy (esetleg két) világnyelven is közöltessék. Sok folyóirat önként meghonosította ezt a szokást, de nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonítunk általános bevezetésének, egységes szabályozásának. Nemcsak tudománytechnikai felszereltségünk javulna lényegesen, hanem lendítő kereke volna ez minden tudományos haladásnak. Kissé bővebben tárgyaltam a periodikus irodalommal kapcsolatos dokumentációs kérdéseket. Erre hivatásbeli gyakorlatom és tapasztalatom indított. Nem akarom a könyvirodalom jelentőségét lekicsinyelni. Nap-nap után látom azonban a folyóirattanulmányok állandóan növekedő súlyát és jelentőségét. Foglalkozott persze a kongresszus a dokumentum megalkotásának általános kellékeivel is. Különösen az érthetőség és hatékonyság követelményeit hangsúlyozták : azt, hogy úgy kell megfogalmazni és összeállítani mindennemű, akár tudományos, akár gyakorlati dokumentumot — könyvet, levelet, aktát stb. — hogy az olvasó gyorsan, szellemi megerőltetés és pótmagyarázatok nélkül tudja megérteni. Ide csak szabatos meghatározás, világos előadás, a fontos szempontok mindegyikének figyelembevétele, a kérdés megvilágítása minden oldalról, minden sallang mellőzése vezethet. A szerzőnek kell magára vállalnia az összes fáradságot: az esetleges többszöri átírásét is. Ama széleskörű meghatározás értelme szerint, amelyet a dokumentumokról fennebb adtunk és amelyen a kongresszus munkálatai is nyugodtak, nemcsak írók, tudósok és művészek a dokumentumok alkotói, hanem minden igazgatási ágazatban nap-nap után keletkeznek »dokumentumok«. A közigazgatás embere, 'amikor az aktáját elkészíti, dokumentumot hoz létre. Természetesen az akta szót
