A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1935
Koch Lajos: Liszt Ferenc - Bibliográfiai kísérlet
294 Laurencin, Ferdinand. Erklärende Erläuterungen der Umgestaltung und Weiterbildung der Harmonik. = Neue Zeitschrift für Musik (Leipzig) 1861. Bd 54. Liebscher, Arthur. Franz Liszt, was er seinen Zeitgenossen war. = Neue Zeitschrift für Musik (Leipzig) 1911. Nr. 42. Liszt munkássága. [Liszts Tätigkeit.] = Fővárosi Lapok (Budapest) 1886. Vili. 4. Nr. 214. Felsorolja L. műveit, melyek 647 darabból állnak. L. csak éjjel komponált, gondolatait előbb leírta s csak aztán játszotta el zongorán. Zählt L. s Werke, die aus 647 Nummern bestehen, auf. L. komponierte nur bei [Nacht, seine Gedanken schrieb er zuerst nieder und spielte sie dann auf dem Klavier herunter. Liszt Ferenc [Franz Liszt.] Bq 051/105 = Vasárnapi Újság (Pest) 1856. VIII. 24. Nr. 34. L. méltatása az Esztergomi mise előadása alkalmából az esztergomi bazilika fölszentelésekor. Würdigung L.-s anlässlich der Aufführung der Graner Messe bei der Einweihung der Basilika in Gran. Liszt Ferenc. [Franz Liszt.] 25 = Vasárnapi Újság (Budapest) 1881. Nr. 43. Hosszabb méltatás L. 70. születésnapja alkalmából. Längere Würdigung zu seinem 70. Geburtstage. Liszt’s place in the history of music, = The Musician (Boston) 1909. Nr. 11. Liszt, Franz als Dirigent bei dem ersten Musik- und Sängerfest in Pesth. = Illustrierte Zeitung (Leipzig) 1865. Nr. 1159. Louis, Rudolf. Das pädagogische Erbe Franz Liszts. 1683 = Die Musik (Berlin) 1904—5. Bd 14. p. 422—426. Louis, Rudolf. Franz Liszt und die Gegenwart. 1683 = Die Musik (Berlin) 190.5—6. Bd 19. p. 5—14. Márky. Liszt Ferenc. B 051/34 = Életképek (Pest) 1846. V. 2. Nr. 18. p. 560—563. L. művészetének jellemzése pesti hangversenyei alkalmából. Charakterisierung L.-s Kunst anlässlich seiner Pester Konzerte. Molnár Antal. Liszt Ferenc alkotásai az esztétika tükrében. [Franz Liszts Kompositionen im Spiegel der Aesthetik.] Budapest: Somló 1936. 47 p. Molnár Antal. Liszt magyartárgyú művei. [Liszts Werke mit ungarischen Themen.] 2757 = A Zene (Budapest) 1936. Nr. 8—10. p. 167—173. L. úttörő, európai jelentőségű művész volt, mégis mindenütt magyarnak vallotta magát s ezt magyartárgyú műveivel is igazolta. L. élete programmjába ültette a magyar zene európai érvényesülését, az akart lenni, ami Chopin a lengyel nemzetnek. Az a vágy hevítette, hogy fölemelje, naggyá tegye a magyar zenét. L. war ein bahnbrechender Künstler von europäischer Bedeutung, jedoch bekannte er sich überall als Ungar und bewies es auch durch seine Werke mit ungarischen Themen. L. machte den europäischen Sieg der ungarischen Musik zu seinem Lebensprogramm, er wollte ein Chopin der ungarischen Nation werden. Er wurde von der Sehnsucht begeistert, die ungarische Musik emporzuheben, gross zu machen. Molnár Antal. A zeneművészet könyve. [Buch def Tonkunst.] Budapest: Dante 1922. 311 p. 51567 Liszt: p. 193—211. Molnár Géza. Liszt Ferenc és a magyar kultúra. [Franz Liszt und die ungarische Kultur.] 3441 = Budapesti Szemle 1911. 148. k. p. 1—7. Tárgyalja L.-nek a magyar kultúrára tett hatását. L.-nek a magyar kultúra érdekében legnagyobb tette a magyar kultúra iránti bizalma volt. A fajában való hit egész életén végig kísérte, zenéjében, levelezéseiben mindig visszasírja a magyar pusztát. Ez a kép izgatja, csábítja, a magyar népzenében titokzatos, babonás meséket gyanít. A zenéjében feldolgozott sok magyar motívum által igazi rhapsodja lett nemzetének. Behandelt den Einfluss L.-s auf die ungarische Kultur. Die grösste Tat L.-s im Interesse der ungarischen Kultur war sein Vertrauen zum ungarischen Genius. Der Glaube an seine Rasse begleitete ihn durch sein ganzes Leben. In seiner Musik, in seinem Briefwechsel sehnt er die ungarische Puszta zurück. Dieses Bild reizt und lockt ihn, er ahnt in der ungarischen Volksmusik geheimnisvolle, bezaubernde Märchen. Durch die grosse Anzahl der in seiner Musik bearbeiteten ungarischen Motiven wurde er ein echter Rhapsode seiner Nation. Molnár Géza. Liszt Ferenc harci zenéje. [Franz Liszts Kriegsmusik.] 2643 = Zenei Szemle (Budapest) 1918. p. 97—102. L. harci zenét keveset írt, de harcos zenét mindig. L. mindig az első tűzvonalban verekedett. L.-nek a harci zene írásához három erénye volt : Agitáló természete ; a nagy távolságok zenésze, az évszázadok vágyait leste ; optimizmusa. L. schrieb wenig Kriegsmusik, aber kriegerische Musik immer. L. kämpfte stets in der ersten Feuerlinie. L. besass zum Komponieren der Kriegsmusik drei Tugende : seine agitatorische Natur ; er ist Musiker der grossen Perspektiven, lauschte der Wünsche der Jahrhunderte ; sein Optimismus. Morold, M. Würdigung Liszts. = Musica divina (Wien) 1917. p. 2—6. Mosonyi Mihálv. Liszt Ferenc. [Franz Liszt.| Bq 780/51 = Zenészeti Lapok (Pest) 1864. IV. évf. p.321—323. L. művészetének általános jellemzése. Allgemeine Charakterisierung der Kunst L.-s. Musikdirigenten. .= Pester Lloyd 1857. Nr. 118. Kritische Besprechung der Directionsmethode L.-s. Müller-Reuter, Theodor. Lexikon der deutschen Konzertliteratur. Bd 1. Leipzig: Kahnt 1909. [Nachtrag zu Bd 1. 1921.] Liszt : Bd I.
