A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1934
Drescher Pál : Mit olvas a Fővárosi Könyvtár közművelődési fiókjainak közönsége?
37 A lelket, a kedélyvilág mélyebb rétegét, melynek a lélekből fakadó igazi irodalom, a kifejeződésre törő belső ember irodalma volt és lesz mindig éltetője, — ez a gyengébb minőségű műfaj teljesen érintetlenül hagyja. A valódi szépirodalom az élet legegyszerűbb, legközvetlenebb, közérthető szintézisét adja. S azonkívül még, hogy így az élet totalitását közli : eszméket gondolatokat, szépségeket is sugároz. Nem csupán az intellektushoz szól, hanem kibontja, kigöngyölíti az ember gondolkozó, erkölcsi énjét, az egyetlent : a lelket magában rejtő személyiséget. A valódi irodalom, a jó szépirodalom a legjobb nevelő. Olvasása föltétien gazdagodása, finomodása, emelkedése, szélesedése, tágulása a léleknek. Művelődés. Ennek és csak ennek az irodalomnak, az emberi szellem legjava termésének szakszerű kiválogatása és lehető széles körben terjesztése a népművelő közkönyvtár legfő feladata. »Ha az eszmét meghalni engedjük, az emberiség legnagyobb süllyedésének leszünk tanúi,« mondja Thomas Mann. És igaza van. A könyvtárak és a művelődés népszerű könyvtári intézményei azért vannak a világon, hogy az eszme, a gondolat tüzét kialudni ne hagyják. S hogy a lélek világosságát szertevigyék az emberek sokasága közé. * A következő lapokon statisztikai táblákba sűrítve mutatjuk be a Fővárosi Könyvtár 11 fiókkönyvtárában nyolc nap alatt kölcsönvett könyvek jegyzékét s ismertetjük az e könyveket használó 15 éven felüli olvasók foglalkozását. * «
