A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1934
Koch Lajos : Matlekovits Sándorné-Szuk Róza naplója (A Fővárosi Könyvtár Bq 927/38. sz. kézirata)
108 alakulóban levő ének- és zeneiskola javára tartja. Debrecenből Nagyváradra megy, hol március 20-án és 24-én játszik (a Biharmegyei honvédegylet javára). Innen gyorskocsival Kolozsvárra utazik, ahol április 1-én és 5-én vannak hangversenyei, melyeket ott élő nagybátyja, Szűk György karmester, rendez nagy erkölcsi, de igen mérsékelt anyagi sikerrel, úgyhogy a nagybátyjától kölcsönvett 100 forinton tud csak anyjával tovább utazni Aradra. Itt április 14-én van hangversenye. Ez, valamint két temesvári hangversenye, alig jövedelmez valamit a költségeken felül, úgyhogy midőn Szegedre érkeznek, anyja kénytelen egyik gyűrűjét eladni, hogy hazautazhassanak. A balul végződött műutazás után június 23-án közreműködik Ipolyságon a honvédegylet javára tartott hangversenyen Stéger Ferenc operaénekessel és Székely Imrével. A hangverseny után néhány napi üdülésre Székely Imréék társaságában az Ipolyság mellett levő Tésára utazik Boronkay Lajos földbirtokos családjához. A napló hátralevő része családi jellegű eseményeket ad elő, melyek bennünket kevésbé érdekelnek. 1862. A napló Róza felvidéki hangversenyútja leírásával kezdődik. Februárban anyjával Rozvágyra utazik Székely Imre fivérének családjához. Innen indul ki hangversenyútja. Rozvágy közel van Sátoraljaújhelyhez, hol március 4-én ad a kaszinóteremben anyagilag is jól sikerült hangversenyt az árvízkárosultak javára. Majd Kassára utazik, hol március 13-án, majd pedig Eperjesre, ahol 17-én hangversenyez. Eperjesről visszamegy Kassára, mert 20-án fellép a kassai arisztokrácia által rendezett hangversenyen, azonkívül 28-án önálló hangversenyt is rendez. Közben március 25-én Miskolcon találjuk Rózát. Kassáról Egerbe megy, hol a zenetörténetből jólismert Zsasskovszky család vendége és Zsasskovszky Endrével rendez április 7-én az egri lyceum termében hangversenyt. Innen öccse látogatására Debrecenbe utazik, hol április 13-án játszik, majd hazautaznak. E hangversenyek, melyeket a felvidéki arisztokrácia rendezett számára, nagy anyagi és erkölcsi sikerrel végződtek. Felvidéki útja elején, Rozvágyon megismerkedett Lázár Szerencs föld- birtokossal, Lázár Vilmos, 1849-ben Aradon kivégzett honvédezredes és Reviczky bárónő fiával. A fiatalok megtetszenek egymásnak s Lázár Szerencs édesanyjával mindenüvé elkíséri Rózáékat, majd a hangversenykörút végeztével engedélyt kér Szuknétól, hogy Pesten meglátogathassa őket. Ez meg is történik s Lázár Szerencs megkéri Róza kezét. Róza igent mond s az eljegyzést július havában megtartják. Szűk Lipót azonban, miután Lázár az esküvő megtartására hosszú terminust tűzött ki, érdeklődött Lázár életkörülményei felől ügyvédjénél s azt a felvilágosítást kapta, hogy bizony Lázár igen könnyelmű ember, ki naponta 40—50 forintot is elkártyázik, azonkívül az a birtokper, melynek kedvező kimenetelében bízva Lázár nősülni akar, három-négy évig is elhúzódhatik. Ezekután az öreg Szűk szépen lehúzta leánya ujjáról a jeggyűrűt s visszaküldte Lázárnak. 1863. fgy kezdődött az 1863. év. Róza vigasztalhatatlan volt az elszenvedett csalódás miatt és szüleinek sok fáradtságába került, míg a kellemetlen esetet el bírták feledtetni vele. Róza felvidéki útja óta nem hangversenyezett, mert mint előkelő család fiának menyasszonya nem tartotta illendőnek a koncertpodiumon való megjelenést. Most újból rászánja magát a hangversenyzésre és egymásután fellép. Március 26-án Soupper Jenő hangversenyén, 28-án Satter Gusztávén, majd 29-én és április 6-án a pesti kereskedők egyesülete javára. Júniusban néhány hétre Balatonfiiredre utazik anyjával, hol előkelő ismerősei társaságában (Zichy Géza, Dőry Lajosné báróné, Atzél báróék, Csapó Janka és Vilmos) kellemes napokat tölt s a tihanyi apát is meghívja őt magához. Balaton-
