A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1933

A Fővárosi Könyvtár 27. évi jelentése az 1933. évről

A Fővárosi Könyvtár 27. évi jelentése az 1933. évről. 27. Jahresbericht der Budapester Stadtbibliothek über ihre Tätigkeit im Jahre 1933. 27th Annual report of the Budapest Public Library for the Year 1933. A gazdasági válságokat rendszerint a kultúra válsága követi nyomon. A kultúra bőségből, fölöslegből táplálkozik. Anyagi gondokkal küzdő korokban a merőben szellemi síkon mozgó s anyagilag szükségkép passzív, anyagi hasznot nem hajtó kulturális intézetek felé kevés figyelem fordul. Az érdeklődést, a figyelmet lenyűgözi a válság s a gond. A közületek tornyosodó gondjai és egyre szűkülő anyagi keretei között természetesen első a kulturális kiadások apasztása. A minden háború nyomába szegődő gazdasági válság maiglan sem ült el egészen. A föllendülés rövid esztendeit, melyeknek számos kitűnő magyar kulturális intézet létét s könyvtárunk is nagyszabású újjászervezését és rohamos föllendülését köszöni, újra — az éber kulturális lelkiismeret számára oly fájdalmas — hanyatlás követi. A Fővárosi Könyvtár új korszakában, a háború után, az idei év, a jelentés éve az első, melyben a fejlődés szökésszerűen fölfelé ívelő vonala megtörik. A virágzás nagyszerű évei után megkezdődött a hanyatlás. De az előbb mondottak alapján ez nem meglepő. Előző évi jelentéseimben s több hivatalos beadványom­ban rámutattam e tény szükségszerű bekövetkezésére. Legyen szabad remélnem, hogy a főváros vezetősége, amely a kulturális kérdések iránt mindig nagy megértést és áldozatkészséget tanúsított, Budapest legnagyobb művelődési intézetének, az immár tizennégy könyvtárat felölelő Fővárosi Könyvtárnak ellátását nem fogja tovább csökkenteni s módot fog adni arra, hogy a kutatni, művelődni vágyók hatal­mas serege a jövőben is megtalálja a Fővárosi Könyvtárban azt a jól berendezett szellemi arzenált, melyre a magyar jövő kemény harcaiban oly nagy szüksége lesz. A Fővárosi Könyvtár összes forgalma az 1932. év forgalmával szemben 1933-ban mintegy 35.000 kötettel csökkent. Ez a csökkenés a fiókkönyvtárak és a központ forgalmára együttesen esik. Ez a csökkenés maga még oly csekély, hogy szimptomatikusnak semmi esetre sem tekinthető s következtetni belőle sem lehet a jövőre nézve. Mindenesetre azonban intő jel arra, — s ezt a könyv­táros, aki a jelenségeket belülről nézi, kétségtelenül megállapíthatja —, hogy a könyvanyag beszerzésének további korlátozása veszedelmeket jelent. A könyvtár budapesti gyűjteményének bibliográfiai munkálatai című sorozatában 1933-ban Buda és Pest fürdőinek és gyógyforrásainak bibliográfiáját jelenttette meg. Ezévi Évkönyvünkben folytatjuk a könyvtári tisztviselők munkálatainak közlését. Ezúttal dr. Kelényi B. Ottó »Budai impresszumos nyomtatványok 1688-—1708.« című cikke és dr. Homa Gyula, dr. Witzmann Gyula és dr. Németh Endre »Nemzetpolitikai kérdések« című bibliográfiai munkájának első közleménye­ként »Testületi képviselet a nemzeti államban« címen e kérdés szakbibliográfiáját adjuk közre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom