A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1933
Kelényi B. Ottó : Budai impresszumos nyomtatványok
38 tartotta maga előtt akkor is, amikor az uralkodót arra buzdította, hogy a hadjárat lendületes folytatásával űzzék ki a törököt Európából. A császár figyelme azonban Buda visszafoglalása után leginkább fiának, Józsefnek örökös királlyá való koronáztatása felé fordult. Marco levelezéseiben erről a kérdésről is találunk utalást és noha az a véleménye, hogy a császár a magyarságnál nagy ellenkezésre és nyakasságra fog találni, mert a magyar nemzet kevéssé hű, inkább ingadozó és nagyratörő, mégis annak a reménynek ad kifejezést, hogy a koronázással és az örökös királyság kihirdetésével minden jó mederben fog haladni, ha a nemzet jogait és kívánságait is visszaállítják. A nagy nehézségekkel megindult 1687. évi hadjáratban Marco a túlerő miatt aggodalmaskodó vezéreket biztatja a harcra, amely a keresztény seregek augusztus 12-iki nagyharsányi döntő győzelmével végződött. Ott van Marco Max Emmanuel 1688-iki belgrádi győzelménél is és a császárt olyképen informálja, hogy az eddig elért győzelmek Isten csodáival határosak. Jogos önérzettel állapítja meg ezzel kapcsolatban, hogy az ő működése nélkül a hadjáratot nem koronázta volna siker.18) Az 1686—1688. évek alatt az európai irodalom Buda visszafoglalásának hírétől visszhangzott. A köztudatban Marco szerepe úgy élt, mint akinek csodatetteivel oroszlánrésze van a győzelemben. Annál feltűnőbb, hogy Marco szerepével az egykorú irodalom aránylag keveset foglalkozott. Híre azonban azokra a vidékekre is elszállt, ahol ő nem fordult meg és ahol személyét természetfeletti tulajdonságokkal ruházták fel. így lett Marco Hollandiában mágikus és jövendölő erővel felruházott személyiség, akinek neve alatt megjelent jövendölések bizonyára nagy kelendőségre számítottak. A párkányi győzelem alkalmával 1683-ban Sobieski lengyel királynak Marcohoz intézett levelét több kiadásból is ismerjük.19) Két kiadása van, egy 1684. évből származó nyomtatványnak is, amelyet először francia nyelven Kölnben adtak ki s amely Marco egy csodáját ismerteti.20) Ettől kezdve azonban egy évszázadig nem foglalkoztak személyével. Első életrajza 1798-ban, Velencében jelent meg hiteles feljegyzések alapján.21) Csodatetteit a feledés homályából P. Marcellus tárta fel 1886-ban.22) Végre 1888-ban XIII. Leó pápa papi jubileumán Onno Klopp kiadta Marconák a császárral és a császárnéval folytatott történelmi értékű levelezését;23) újabb életrajzát pedig Norbert Stock írta meg 1899-ben. Marco d’Avianora a figyelmet legújabban az 1891-ben megindult szenttéavatási per bizonyító eljárásának befejezése (1921) és a bécsi »Türkenjahr« 250 éves fordulójának megünneplése (1933) irányította. Maria Heyret a legújabb források feltárásával 1931-ben megírta Marco kimerítő életrajzát,233) amelyet Bécs felmentésének jubileumára készült más alkalmi nyomtatványok is követtek. Ezek között csak Marco személyével foglalkozik a nevéről címzett emlékkönyv is. Ez a gazdagon illusztrált mű Marco személyéhez kapcsolódó legfontosabb események és tárgykörök szerint csoportosított Marco-bibliografiát is nyújt.23b) Mindezekben azonban semmi nyom sincs Marco páter tanári működéséről, valamint arról sem tudunk, hogy jövendöléseket írt, vagy mágiával foglalkozott volna. Szentbeszédeit, böjti exhortációit is csak kivonatosan ismerjük. Legjobban ismert levelezésének anyaga, amely szent buzgalma mellett a reális megfigyelőt is elárulja. Életrajzi adataiban viszont csodatetteiről bő ismertetéseket találunk. A csodaváró kor, amely XI. Ince pápa kezdeményezésére megindult török háborúkban méltán az isteni gondviselés és Marcoban annak eszközét látta, kézzelfogható bizonyítékokat keresett a természetfeletti erők közvetlen működésének igazolására és Marco tetteiben ezt vélte felfedezni. Közel áll most már ehhez Marco jövendőmondó tehetségébe vetett hit, mert hiszen a szerzetes volt az, aki előre hirdette
