A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1932
Kelényi B. Ottó : Erhard Schön magyar vonatkozású metszetei
47 a harmadik kép sátorcsoportjának felirata »das gross leger«. Roggendorf sátrai a felső mezőben csillagot viselő, várfalat ábrázoló címerpajzsot, a nagy táboréi pedig részint egyharántpólyás, részint koronával ellátott sassal ékített címerpajzsot viselnek, többhelyütt pedig zászlót is. A nagytábor előtt kétszakaszos, hagymatetős, toronyszerű építmény nyúlik előre. A táborban fegyveres csapatok láthatók. A két királyi vár felé rőzsekötegekből és földdel töltött kosarakból álló védőfalak hátterében ágyuk merednek. A királyi kertek falához ösvények vezetnek, a falak alatt a kapuk körül ostromló csapatok helyezkednek el. A császári tábor a képsor negyedik részén a Gellérthegytől (Gerhards berg), amelynek kúpalakú csúcsán csapatok és egy rongált erődítményféle látható, a hegyet nyugat felé megkerülve, a Duna irányában terül el. A Gellérthegyet és a tábort a Dunáig körben hatalmas, megerősített sáncok veszik körül, amelyeknek legdélibb rondellája a »Bemisch rundek. E sáncokba a Gellérthegy északi oldala felől a török már behatolt és nagy csata színhelyévé tette. A képsor mezője második felének előterében, délen a Dunáig felkanyarodva, a török tábor helyezkedik el (das Türckisch leger), amelyet a császári tábortól az északi oldalon dombok választanak el. A sátrakat félholdas zászlók díszítik. A kép jobb szélén a legdélibb oldalon a tábort hatalmas sánc védi, amelynek rőzsekosarai mögül, valamint három kiugró rondellájából ágyuk tüzelnek. Az illusztrált események itt a hadjárat lefolyását, amelyet a császári sereg számbeli nagy fölénnyel és a megkísérelt árulás ellenére a fölmentő török sereg megjelenése miatt nem koronázott siker, végső mozzanataiban mutatják.69) A jelenetek megértéséhez tudnunk kell, hogy amidőn Szulejmán szultán Roggendorf Buda elleni hadjáratáról értesült, Mohamed pasát küldte el Drinápolyból azzal az utasítással, hogy az útjába eső török seregeket vigye Buda alá. Mohamed június hó végén érkezett Budára, amikor a János király pártja a várban már igen szorult helyzetben volt. Buda közelében csatlakozott hozzá Török Bálint csapata is. Midőn Roggendorf a török közeledéséről értesült, táborát a Várhegy és a Szentgellérthegy között helyezte el. A törökök Kelenföld tájékán szálltak táborba és a Csepelsziget északi csúcsát megerősítették. Roggendorf, noha a maga erejét elégtelennek tartotta és noha a császárpárti magyar hadakat vezető Perényi Péter az ostrom félbeszakítását és a visszavonulást tanácsolta, Roggendorf még a szultán közeledésének hírére sem hajlott erre s az ostromot csak Ferdinánd király parancsára akarta abbahagyni. Végre amidőn augusztus közepén Török Bálint azt üzente Perényinek, hogy legalább a magyar hadakat óvja meg a biztos pusztulástól, Perényi tudomására hozta Roggendorfnak, hogy seregét elhagyni készül, amivel rábírta a fővezért, hogy az ostromot félbeszakítsa és elvonuljon. Roggendorf, hogy seregét a Duna jobbpartján levő török sereg támadásaitól kímélje, arra határozta el magát, hogy a németek által megszállva tartott Pestre kell át. Ez augusztus 21-éré következő éjjel történt meg. De a törökök megtudták Roggendorf szándékát és alig hogy a magyar lovasság és az ágyuk egy része Pesten partraszállott, a németek táborát minden oldalról megrohanták és másrészről hajóhadukkal a német sereget Pestre szállító hajókat támadták meg. Az általános zűrzavar közepette a török sereg Pestet elfoglalta és Roggendorf seregét teljesen megsemmisítette. A kép harci jelenete a császári seregnek a Dunába szorítását ábrázolja, a perspektíva és a helyzeti valószínűség teljes mellőzésével. Tudjuk emellett, hogy ottveszett Roggendorf egész felszerelése is, hajóhadának egy részével és ágyúival együtt. Roggendorf is súlyosan megsebesülve előbb Komáromba, majd Somorjára futott, ahol sebeibe néhány nap múlva belehalt. A szultán augusztus 29-én érkezett Budára és táborát a vártól északra Óbuda területén helyezte el. Roggendorf hadjáratának végső következménye volt azután, hogy
