A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1931
A Fővárosi Könyvtár költözködése
A Fővárosi Könyvtár költözködése. Nagy könyvtárak költözködése nem tartozik a mindennapos jelenségek közé. Épen ezért a könyvtárköltözködés technikai lebonyolítása körül a könyvtárközi gyakorlatban nem alakult ki általános rendszer. Ennek kialakulását gátolja az a körülmény is, hogy jóformán minden százezer köteten felüli könyvtár raktár- rendszere más és más, amit természetesen a költözködésnél is figyelembe kell venni. A Fővárosi Könyvtárnak a Gróf Károlyi-utcai helyiségekbe való költözködése alkalmával a költözködési munkálatok a könyvraktár átcsoportosítása és az új katalógusrendszer bevezetése miatt 11 hónapig tartottak. Ily nehézségekkel a legutóbbi költözködés alkalmával nem kellett számolni, hanem csak arra kellett törekedni, hogy a könyvanyag a meglevő rendben kerüljön az új raktártermek megfelelő helyére. A könyvtár költözködésének előkészítésére elég idő állott rendelkezésre. Ez az idő alkalmas volt arra is, hogy a különböző költözködési módszereket átvizsgálva, oly módszert alkossunk, amely könyvtárunk átköltöztetésének célszerűségét és eredményességét gyakorlati és technikai szempontból biztosítsa. A módszerünkhöz fűzött reményünket sikerült is valóra váltani. Ügy véljük, hogy tapasztalatainkon más könyvtárak is okulhatnak s ezért célszerűnek tartjuk, hogy a Wenckheim-palotába történt költözködésünk elgondolásának és technikai lebonyolításának rendjét az alábbiakban ismertessük : A könyvtár költözködésének előmunkálatait már jóelőre megkezdtük. A cél az volt, hogy a feladat rövid idő alatt és gazdaságosan oldassák meg. Az előmunkálatok során az összes technikai lehetőségeket nemcsak elméletileg tárgyaltuk meg, hanem gyakorlatilag is kipróbáltuk, úgyhogy maga a költözködés a részletesen kidolgozott tervek szerint minden zökkenő nélkül bonyolódott le. A legnagyobb gondot a raktári könyvanyag becsomagolásának és szállításának kérdése okozta. A különgyüjtemények, a munka- és irodahelyiségek berendezésénél, amelyek nagyjában a régi rendben kerültek új helyükre, kevésbé állott fenn a veszély a rend felbomlására. Az összezsúfolt és kellő férőhely hiánya miatt ideálisan rendezettnek éppen nem mondható régi könyvraktár nagy tömegének újból való elhelyezése azonban, amely az új helyi adottságokat felhasználó racionális elosztást követelt, zavar esetén hosszú ideig tartó revíziós munkálatokat tett volna szükségessé. A könyvtár hosszú zárva- tartását viszont az olvasóközönség érdekében mindenáron ki akartuk kerülni. Az új könyvtárhelyiség földszintjén és két emeletén a könyvraktár számára 17 vasállványokkal beépített terem állott rendelkezésre. Az első teendő volt a termek férőhelyének és a beléjük helyezendő könyvek sorrendjének megállapítása. Ezért elsősorban a raktártermek állványainak befogadóképességét állapítottuk meg folyóméterekben. Majd a raktártermek alaprajzát készítettük el és ezekbe felvázoltuk a könyvállványokat ; kijelöltük továbbá, hogy a könyvanyag mely része, mely raktárterembe kerüljön. A raktártermek felhasználásának sorrendjét a következő rend szerint állapítottuk meg : A numerus currenssel ellátott raktár- rendszerben felállított könyvanyagból a legújabban beszerzett könyvek számára -— amelyek leggyakrabban vannak használatban — a kölcsönző- és olvasóteremhez legközelebb eső 13000 kötet befogadására alkalmas átmeneti raktárt jelöltünk ki, ahonnan a könyvek bizonyos idő elmúltával automatikusan kerülnek a belső raktárakba. E belső raktártermekből egyelőre a kölcsönzőhöz legközelebb állókat használtuk fel. A kétrét alakú könyvek számára külön raktárrészt rendeztünk be, a négyrét alakú könyveknek pedjg minden állvány legalsó sorában biztosi-
