A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1931
A Fővárosi Könyvtár története
52 a tanácsi IX. ügyosztály felterjesztésére és a tiszti ügyészség véleményes jelentésére a tanács elhatározta, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűléséhez előterjesztést tesz a Wenckheirn József gróf tulajdonában levő 5407. számú telekkönyvi betétben 5352., 5353. hrsz. alatt felvett 408, 50/100 négyszögöl területi ingatlannak a Fővárosi Könyvtár céljára történő megvétele iránt. A vételárat előzetes tárgyalások folyamán 9.500,000.000 koronában állapították meg. Felhívta egyszersmind a tanács a IX. ügyosztályt, hogy a jelzett épületnek a Fővárosi Könyvtár céljaira való megfelelő átalakítása és berendezése iránt a tervek és a költségvetés bemutatása mellett tegyen véleményes jelentést (158.855/1926—IX. szám). Az 1927 január 20. napján tartott tanácsülés pedig utasította a IX. ügyosztályt, hogy a megvett ingatlant vegye át a főváros birtokába és az ingatlannak a főváros vagyonleltárába való felvétele iránt is intézkedjék. (7080/1927—IX. sz.) Ezt a tanácsi határozatot február 17-én egy űjabb határozat követte, amely felhívta a II. és IX. ügyosztályokat, hogy az átalakítás és berendezés terveit és annak költségelőirányzatát gondosan és minden részletre kiterjedően állítsák össze és a szükséges hitel kieszközlése iránt tegyenek előterjesztést. A könyvtárigazgató ezzel kapcsolatban a berendezéshez szükséges vas- és fabútorok előállítására ajánlattételre hívta fel a legnagyobb vas- és faipari cégeket, hogy az irányárak felől tájékozódjék. Majd ezzel egyidejűén kezdetét vette a palota felmérése, a könyvtári osztályok és különgyüjtemények helyének kijelölése, a könyvraktárak tervezése. Részletekre kiterjedő számítások készültek a férőhelyekről és az összes technikai kérdések beható megvitatásra kerültek. Közben a törvényhatóság bizottsága 1927 március 2-án tartott közgyűlésén kimondotta a Wenckheim- palota megvásárlását. (249/1927. kgy. sz.) Ezt a határozatot a belügyminiszter, miután felülvizsgálta és a kultuszminiszter véleményét is meghallgatta, 1928. évi június hó 9-én 81.272/1928—IV. szám alatt hagyta jóvá. A belügyminiszteri leirat hivatkozott a könyvtár helyzetének tarthatatlanságára, ami miatt a könyvtár megfelelő elhelyezésének kérdése rövid időn belül — esetleg tetemesebb anyagi áldozatok árán — amúgy is feltétlenül megoldást kívánt volna. Másrészt megállapította azt, hogy a palotában a legnehezebben megoldható könyvraktár kérdése is célszerűen és ha nem is a legtökéletesebben, de kielégítő módon megoldható. Az épület átalakítására bemutatott költségvetéseket általában megfelelőknek tartja, hasonlóan a berendezés költségeit is. Ennélfogva felhívja a főváros közönségét, hogy az épület átalakításával és berendezésével felmerülő költségek fedezete tekintetében határozatot hozzon és határozatát az elfogadott tervekkel és költség- vetéssel együtt felülbírálás céljából terjessze fel. A miniszteri leiratban említett átalakítási és bútorberendezési terveket és költségvetéseket 1928 február 25-én Enyvvári könyvtárigazgató terjesztette fel a tanácshoz. E felterjesztés végleges válaszképpen a különböző oldalakról időközben elhangzott ellenválaszokra egyszersmind összefoglalja azokat az előnyöket, amelyek a palota megvásárlása és a könyvtár számára való berendezése által elvitathatatlanok. A palota befogadó- képességéről végzett számítások azt eredményezték, hogy az épület 40 esztendőre elégséges helyet nyújt a gyarapodás számára. Míg a Gróf Károlyi-utcai helyiségekben mindössze 60 olvasó számára lehetett helyet biztosítani, addig a Wenckheim- palotában magában a két központi olvasóteremben kényelmesen elfér 120 olvasó és ezenkívül a különgyüjteményekbe tervezett kutatóasztalok is 28 olvasóhelyet nyújtanak. A Baross- és különösen a Reviczky-utca a főváros belső területének kisebbforgalmú részéhez tartozik, amelynél csendesebb hely a centrumban alig található. Az olvasótermeknek szánt helyiségek oly nagy ablakokon keresztül bocsátják be a fényt, hogy nappal a termek mesterséges megvilágítására nincs
