A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1931
A Fővárosi Könyvtár története
43 és a Budapest történetének irodalmából hiányzó alapvető műveket mielőbb pótolhassa. Ezenkívül a tanács 174.545/1907—VII. sz. határozattal felhívta a statisztikai hivatal igazgatóját, hogy a szükséges végleges állások ügyében tegyen fel- terjesztést. Thirring Gusztáv statisztikai igazgató felterjesztésében rámutatott azokra a körülményekre, amelyek a könyvtár fejlődését gátolják és összehasonlító tanulmányban mutatta ki a külföldi hasonló jellegű könyvtárak aránytalanul kedvezőbb személyi és dologi viszonyait. Ennek eredményekép a tanács 1909-ben a könyvtári állásokat újraszervezte és egy űj főkönyvtárosi állást, egy könyvtárosi, egy segédkönyvtárosi és egy ideiglenes könyvtártiszti állást rendszeresített. Az állásokat Szabó Ervin, Gárdonyi Albert, Rácz Gyula és Enyvvári Jenő személyével töltötte be. Ez év végén a könyvtár személyzete 3 tisztviselőből, 5 id. hivatalnokból (köztük 2 nő), 1 ügyelőfiúból és 2 szolgából állott. Még 1907-ben indul meg a Fővárosi Könyvtár Értesítője című évnegyedes kiadvány, amely minden számában egy-egy szaktanulmányt, az évnegyedben beszerzett könyvek válogatott jegyzékét és a külföldi könyvtárakról aktuális közleményeket adott ki. Ugyanez évtől jelentek meg nyomtatásban az évi jelentések is. Már éveken át kísértett az a gondolat, hogy a könyvtár szakkatalógusát nyomtatásban is megjelentessék. Mivel pedig a könyvtár rendezésének, osztályozásának és kiegészítésének évekre terjedő munkája folyamán kitűnt, hogy az egyes alapvető kérdésekben a könyvtár anyaga nagy hiányokat mutat, a kérdést a könyvtár vezetősége úgy oldotta meg", hogy a könyvanyag értékes részének esetről-esetre való kiadását határozta el. így Bárczy István lakásépítő akciójának előkészítésére 1907-ben kiadta a könyvtár a »Fővárosi Könyvtár Közleményei« c. sorozat első számaként a lakáskérdés bibliográfiáját, amelyet a következő években még tíz hasonló természetű kiadvány követett. 1910-től kezdve különös gondot fordított a könyvtár vezetősége arra, hogy a közéleti aktuális kérdések irodalmát bibliográfiai feldolgozásban adja közzé. így született meg ez . évben »Aktuális kérdések irodalma« c. könyvtári publikációsorozat 1. száma a Drágaság kérdésének bibliográfiájá-val, amely a háború utáni éveket leszámítva, évről-évre tartalmának és nézőpontjainak kiszélesedésével több számban jelenik meg. 1910 körül mutatkoznak először a nagy fejlődésnek indult könyvtárnak elhelyezése körüli nehézségek. Az olvasók számának évről-évre való növekedése, a tisztviselők szaporodása és munkakörüknek kiszélesedése mind nehezebb problémák elé állították az igazgatóságot. A rendelkezésre álló könyvtári helyiségek nem voltak egészségesek, a helyiségek átalakításának, illetve bővítésének terve pedig a városháza Károly-körúti szárnyának tervezett újjáépítése miatt nem kerülhetett megoldásra. Amikor pedig 1910-ben a városházi építkezés elhalasztása miatt mégis történt némi átalakítás, a könyvtár helyzetén ez lényegesen nem változtatott. Szabó Ervin főkönyvtáros évi jelentéseiben a helyzetet kétségbeejtő- nek festette, amelyen sürgősen segíteni kell. Ballagi Aladár egyetemi tanár, törvény- hatósági bizottsági tag a kérdés fontosságának tudatában 1910 április 15-én interpellált ez ügyben a közgyűlésen és azt a gondolatot vetette fel, hogy a Károly- körúti városházi szárnyból telepítsék át a könyvtárat a központi városháza megfelelőbb és célszerűen átalakított helyiségeibe. Ugyanekkor ellenezte azt a tervet, hogy a régi Főherceg Sándor-utcai országház épületébe kerüljön a könyvtár, mert az épület beosztása szerinte nem megfelelő. Ballagi felszólalását intézkedés nem követte, de még ugyanez év folyamán Lengyel Endre törvényhatósági bizottsági tag azt a gondolatot vetette fel, hogy építsen a főváros a millenáris kulturális alap kamataiból, amelyeknek összege ekkor már egymillió koronára emelkedett, egy
