A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1931

A Fővárosi Könyvtár története

43 és a Budapest történetének irodalmából hiányzó alapvető műveket mielőbb pótol­hassa. Ezenkívül a tanács 174.545/1907—VII. sz. határozattal felhívta a statiszti­kai hivatal igazgatóját, hogy a szükséges végleges állások ügyében tegyen fel- terjesztést. Thirring Gusztáv statisztikai igazgató felterjesztésében rámutatott azokra a körülményekre, amelyek a könyvtár fejlődését gátolják és összehasonlító tanulmányban mutatta ki a külföldi hasonló jellegű könyvtárak aránytalanul kedvezőbb személyi és dologi viszonyait. Ennek eredményekép a tanács 1909-ben a könyvtári állásokat újraszervezte és egy űj főkönyvtárosi állást, egy könyvtárosi, egy segédkönyvtárosi és egy ideiglenes könyvtártiszti állást rendszeresített. Az állásokat Szabó Ervin, Gárdonyi Albert, Rácz Gyula és Enyvvári Jenő személyé­vel töltötte be. Ez év végén a könyvtár személyzete 3 tisztviselőből, 5 id. hivatal­nokból (köztük 2 nő), 1 ügyelőfiúból és 2 szolgából állott. Még 1907-ben indul meg a Fővárosi Könyvtár Értesítője című évnegyedes kiadvány, amely minden számában egy-egy szaktanulmányt, az évnegyedben beszerzett könyvek válogatott jegyzékét és a külföldi könyvtárakról aktuális közleményeket adott ki. Ugyanez évtől jelentek meg nyomtatásban az évi jelentések is. Már éveken át kísértett az a gondolat, hogy a könyvtár szakkatalógusát nyomtatásban is megjelentessék. Mivel pedig a könyvtár rendezésének, osztályozásának és kiegészítésének évekre terjedő munkája folya­mán kitűnt, hogy az egyes alapvető kérdésekben a könyvtár anyaga nagy hiányokat mutat, a kérdést a könyvtár vezetősége úgy oldotta meg", hogy a könyvanyag értékes részének esetről-esetre való kiadását határozta el. így Bárczy István lakásépítő akciójának előkészítésére 1907-ben kiadta a könyvtár a »Fővárosi Könyvtár Közleményei« c. sorozat első számaként a lakáskérdés bibliográfiáját, amelyet a következő években még tíz hasonló természetű kiadvány követett. 1910-től kezdve különös gondot fordított a könyvtár vezetősége arra, hogy a köz­életi aktuális kérdések irodalmát bibliográfiai feldolgozásban adja közzé. így szüle­tett meg ez . évben »Aktuális kérdések irodalma« c. könyvtári publikációsorozat 1. száma a Drágaság kérdésének bibliográfiájá-val, amely a háború utáni éveket leszámítva, évről-évre tartalmának és nézőpontjainak kiszélesedésével több számban jelenik meg. 1910 körül mutatkoznak először a nagy fejlődésnek indult könyvtárnak elhelyezése körüli nehézségek. Az olvasók számának évről-évre való növekedése, a tisztviselők szaporodása és munkakörüknek kiszélesedése mind nehezebb problé­mák elé állították az igazgatóságot. A rendelkezésre álló könyvtári helyiségek nem voltak egészségesek, a helyiségek átalakításának, illetve bővítésének terve pedig a városháza Károly-körúti szárnyának tervezett újjáépítése miatt nem kerül­hetett megoldásra. Amikor pedig 1910-ben a városházi építkezés elhalasztása miatt mégis történt némi átalakítás, a könyvtár helyzetén ez lényegesen nem változtatott. Szabó Ervin főkönyvtáros évi jelentéseiben a helyzetet kétségbeejtő- nek festette, amelyen sürgősen segíteni kell. Ballagi Aladár egyetemi tanár, törvény- hatósági bizottsági tag a kérdés fontosságának tudatában 1910 április 15-én inter­pellált ez ügyben a közgyűlésen és azt a gondolatot vetette fel, hogy a Károly- körúti városházi szárnyból telepítsék át a könyvtárat a központi városháza meg­felelőbb és célszerűen átalakított helyiségeibe. Ugyanekkor ellenezte azt a tervet, hogy a régi Főherceg Sándor-utcai országház épületébe kerüljön a könyvtár, mert az épület beosztása szerinte nem megfelelő. Ballagi felszólalását intézkedés nem követte, de még ugyanez év folyamán Lengyel Endre törvényhatósági bizottsági tag azt a gondolatot vetette fel, hogy építsen a főváros a millenáris kulturális alap kamataiból, amelyeknek összege ekkor már egymillió koronára emelkedett, egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom