A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1931
A Fővárosi Könyvtár története
38 városnak ekkor városi könyvtára még nem volt, a statisztikai hivatal könyvtárát mégis városi könyvtárnak tekintették. A főlevéltáros által tett előterjesztés nyomán most már az a kérdés nyomult előtérbe, vájjon a főváros egyes hivatalai gyüjt- senek-e szakmájukba vágó munkákat? A statisztikai hivatali igazgató annak a felfogásnak adott kifejezést, hogy minden hivatalnak és így a levéltárnak is jogában van szakmájába vágó munkákat gyűjteni. A tanács 1892 december 9-én kelt határozatával azonban úgy határozott, hogy a főlevéltáros által javasolt kiadványok nem a levéltár, hanem a létesítendő városi könyvtár számára szereztessenek be és utasította a VI. ügyosztályt, hogy a könyvek számára megfelelő helyiségről gondoskodjék. Az ügy azonban olyan megoldást nyert, hogy a beszerzett kiadványok ideiglenesen mégis a levéltárhoz kerülnek. Az ügy további alakulását a tanács 1892 december 6-iki, a levéltárhoz intézett kérdése vitte előbbre. A kérdés úgy szólt, hogy a főlevéltáros a létesítendő városi könyvtárt el tudná-e helyezni? A főlevéltáros mintegy 5000 kötet befogadására vállalkozott is. Az akadémiai kiadványok megszerzésére hozott 1892-iki tanácsi határozat alapján pedig 1893 januárjában előterjesztést tett a felállítandó városi könyvtár ügyében. Az előterjesztés főként a könyvtáranyaggal foglalkozott és az összes akadémiai kiadványok megszerzésén kívül azt ajánlotta, hogy a fővárosi hivatalokban levő lapok és folyóiratok, valamint a fővárost illető kötelespéldányok a könyvtár anyagához csatolhassanak. A tanács ugyanez év márciusában hozzájárult a főlevéltáros indítványához és intézkedett, hogy a rendelkezésre álló könyvek ideiglenesen a levéltárban nyerjenek elhelyezést. Az akadémiai kiadványokat meg is szerezték, a kötelespéldányok felhasználása.azonban az 1897. évi XLI. t.-c. módosítása következtében rövidesen lehetetlenné vált. Az új törvény ugyanis úgy intézkedett, hogy ezentúl a budapesti kötelespéldányok sem kerülnek a főváros kezéhez. A könyvek gyarapításáról a főlevéltáros úgy akart gondoskodni, hogy 1895-től kezdve évi 5000 forintot ajánlott a költségvetésben a könyvbeszerzés céljaira. A közgyűlés a tanács előterjesztésével egyértelműen a könyvbeszerzés összegét ekkor 2000 forintban állapította meg. 1894 közepén a városi könyvtár állománya körülbelül 1600 mű volt, amelynek feldolgozása is folyamatban volt. A könyvbeszerzési átalányt az 1896. évre 3000 forintban állapította meg a közgyűlés és egyszersmind utasította a tanácsot, hogy a könyvtár elhelyezésére alkalmas helyiséget jelöljön ki, hogy az a törvényhatósági bizottság és a fővárosi tisztviselők számára hozzáférhető legyen. A tanács erre a főlevéltárost szervezési javaslat előterjesztésére szólította fel. 1895 július 11-én a főlevéltáros azt jelentette, hogy a könyvanyag már annyira tekintélyes, hogy a könyvtárt már meg lehetne nyitni. A Lipót-utcai városháza szűk udvari szobája azonban nem elégséges a könyvtár elhelyezésére. Ezért legalább két—három szobából álló helyiséget kért a tanácstól, lehetőleg az új városházán. Miután pedig az új városházán megfelelő hely nem állott rendelkezésre, a tanács 1896 júliusában úgy intézkedett, hogy a Lipót-utca 25. számú ház első emeletén levő négyszobás utcai helyiséget a könyvtár számára béreljék ki. Ez meg is történt és az év augusztusában már megindult a könyvállomány rendezése és katalogizálása is. Később a könyvtár az új központi városháza Gerlóczy-utcai részében nyert elhelyezést, azután pedig a Károly- körútra néző, hajdani erkélyes bálterembe jutott, ahol a végleges szervezés után szükségessé vált kibővítésekkel éveken át maradt. A főlevéltáros a tanács megbízásából 1896 szeptemberében készítette el a könyvtár szervezésére vonatkozó szabályzatát. A könyvbeszerzésekre vonatkozó javaslata szükségesnek mondotta ki a főváros történetére vonatkozó összes munkák,
