A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1931
A Fővárosi Könyvtár története
A Fővárosi Könyvtár története.*) A városi könyvtár alapításának gondolata Frank Ignác egyetemi tanártól származik, aki 1850 március 1-én kelt végrendeletében kb. 14.000 kötetes könyvtárát Pest városának hagyományozta azzal a céllal, hogy az egy városi könyvtár alapja legyen. Frank adománya azonban nem jutott el céljához, mert a szabadság- harc után beállott politikailag és közgazdaságilag egyaránt nyomasztó évek kulturális intézmények alapítására nem voltak kedvezőek. Miután Frank adománya éveken át minden gondozás nélkül a városháza tanácstermében hevert, a tanács végre is elhatározta, hogy a könyvek kezelését ideiglenesen az Egyetemi Könyvtárra bízza. A könyvtár 1858-ban került át az Egyetemi Könyvtárba. Az átadott kötetek száma több, mint 12.000 volt, de a Nemzeti Múzeumnak is jutott a hagyatékból, sőt könyvkereskedői kézbe is kerültek belőle darabok. Az alkotmányos élet helyreállítása után felmerült az a gondolat, hogy a Frank-féle hagyatékot a városi reáliskolában helyezzék el, az ügy tárgyalására hivatott sérelmi bizottság azonban a terv ellen nyilatkozott és a Frank-könyvtár továbbra is az Egyetemi Könyvtárban maradt. Az 1867 július 31-én tartott közgyűlés, amely az 1848/49. évi XVIII. t.-c. végrehajtására vonatkozó igazságügyminiszteri rendeletet tárgyalta, a törvényben a városnak biztosított köteles könyvpéldányok ügyében határozatot hozott. Ebben kifejezte ama kívánságát, hogy a kerületi közvádló a városnak biztosított köteles könyvpéldányokat hathónaponkint a városhoz szolgáltassa be. A tanügyi bizottság, amelyet a közgyűlés a köteles példányok ügyében véle- ményes jelentés előterjesztésére hívott fel, Toldy Ferenc elnöklete alatt albizottságot küldött ki, amely más művelt európai városok példájára hivatkozva, szükségesnek mondotta ki egy városi könyvtár felállítását. E könyvtár alapjául Frank hagyományát jelölte meg. Az albizottság elsősorban a könyvtár felállítására vonatkozóan terjesztett elő javaslatot, mert úgy vélte, hogy ezzel a köteles példányok ügye is megoldást nyer. Javaslata úgy szólt, hogy a városi főreáliskola üres telkén (a volt Cukor-, a mai Gróf Károlyi-utcában) emeljenek megfelelő épületet, mert ez központi fekvése miatt könnyen megközelíthető. Az építési költségeket, az 1854-ben tervezett egyetemi könyvtári épület költségeit tartva szem előtt, 65.000 forintra becsülte. Ezenkívül a könyvtár gyarapítására évi 4000 forintot szánt és javaslatot tett egy könyvtárnoki és két könyvtártiszti állás megszervezésére. Szükségesnek tartotta az albizottság egy állandó könyvtári bizottság szervezését is. A kerületi közvádló által a város tulajdonába visszabocsá- tott köteles példányok dolgában pedig azt javasolta, hogy azok őrizetével a városi könyvtár felállításáig a városi levéltárnokot bízzák meg s amennyiben a közgyűlés a városi könyvtárat nem állítaná fel, ideiglenesen a köteles példányok is az Egyetemi Könyvtárba kerüljenek. A létesítendő könyvtár ügye ekkor a hely kérdésén hiúsult meg. Kiderült, hogy a reáliskola telkén építendő épületben a könyvtár számára egyáltalában nincs hely. Nem vezetett megoldásra az a terv sem, hogy e célra a Vigadó helyi*) A könyvtár történetét csupán főbb vonásaiban, vázlatosan adjuk. A munka első részét Gárdonyi Albert egy. c. rk. tanár, szfőv. főlevéltáros kéziratából vettük, aki a könyvtár történetét 1903-ig minden részletében is kidolgozta. A történet összeállítását Kelényi B. Ottó szfőv. könyvtáros végezte. 3*
