A Fővárosi Nyilvános Könyvtár értesítője 1929

1929 / 1-4. szám - A Fővárosi Nyilvános Könyvtár 23. évi jelentése az 1929. évről

6 Osvát pesti ferencrendi szerzetes »Sermones de sanctis« című munkájának 1499-i hagenaui kiadásával veszi kezdetét. A XVI. századra vonatkozó fővárosi irodalom hat művel gyarapodott. Ezek között megemlítjük Enea Viconak 1542-ből szignált rézmetszetű képét, amely a budai és pesti várat és környéküket mint hadiszínteret ábrázolja. E képen az offenzív és defenzív hadműveletek központjában áll a két város ; a Dunán hajók cirkálnak, a Margitsziget és a Csepelsziget is meg van erősítve. A német Zeitungokon kívül értékes budapesti vonatkozású anyagot foglalnak magukba Hyeronimus Ziegler »Illustrium Germaniae virorum históriáé« 1562-ből származó munkája, Lodovico Dolce könyve I. Ferdinándról 1566-ból, továbbá Johannes Herburt lengyel krónikája (1571). Ez utóbbi mű II. Ulászló korának magyar eseményeit tárgyalja és eddig a Budapestre vonatkozó irodalomban nem volt ismeretes. A XVII. századi beszerzések között érdekes és eddig kevéssé ismert útleírásokkal találkozunk, amelyek a török Budáról egykorú megfigyeléseket tartalmaznak. Ilyenek Martin Zeiller »Itinerarium«-a, Walter Lesslie konstanti­nápolyi követ járásának leírása. Ide számíthatjuk Edward Brown közismert út­leírásának hollandnyelvű kiadását is. Különösen nagyszámú és értékes gyara­podásról számolhat be a gyűjtemény a Buda visszafoglalására vonatkozó irodalom köréből. A nagyszámú Giornale-k, Relazione-k és a Relacam-okon kívül megemlítjük Mathaeus Gaisser kempteni Pfarr-Herr ünnepi költeményét, amelyhez egy dal­szöveg járul kottamelléklettel. Hasonlóan érdekes lipcsei nyomat a »Das bezwungene Ofen in einer theatralischen Musik .. .« című mű, amelyben a Fáma, a Duna, Buda vára, a fölszabadításnál szereplő személyiségek, keresztény foglyok, török asszonyok stb. allegorizálják Buda visszafoglalásának nagy jelentőségét. A XVIII—XX. század irodalmának gyarapodási jegyzékéből a kutató hasonlóan számos kisebb és nagyobb jelentőségű irodalmi termékre lesz figyelmes. Megemlítjük még, hogy a Budapesti Gyűjtemény az 1929. esztendővel tízéves évfordulóját ünnepli a gyűj­tési program új megfogalmazása és az intenzív belső munka kialakulása terén is. Ez a tíz esztendő a gyűjtemény fejlődésében mindig nevezetes marad, mert ez idő alatt sikerült a főváros kulturális múltjához és jelenéhez méltó történeti gyűjteményt felállítanunk, amelyből reméljük, hogy a főváros történetére vonatkozó biblio­gráfiái repertóriumot és történelmi munkákat is sikerül majd a magyar város­történeti irodalom számára kidolgoznunk. Másrészről pedig előrehaladó munká­lataink során a fővárossal foglalkozó kutatók minden vonatkozásban útmutatást és irodalmi anyagot találhatnak a gyűjteményben. A Budapesti Gyűjtemény beszerzési statisztikája következőképpen alakul : Rendelőosztályból átvett (kötet) ......................... 1.501 Ebbő l 09 « 31 Osztályozott (mű) .......................... 506 Helyszámozott « 606 Sorszámozott (kötet) .......................... 1.501 K atalogizált (mű) .......................... 606 B ehelyezett (kötet) .......................... 1.501 K atalógusok : Elkészített betűrendes cédula ............................. 2.142 E lkészített szakcédula............................................ 2.962 Berakott betűrendes cédula................................. 2.142 B erakott szakcédula................................................ 2.962

Next

/
Oldalképek
Tartalom