A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1922
1922 / 1-4. szám - A Városi Nyilvános Könyvtár 16. évi jelentése az 1922. évről
8 A fiókközpont a 10.644 kötetnyi könyvből iktatott 8999 müvet, osztályozott 4185 művet. Katalóguscédula készült 4954 db, leltárlap 3575 és könyvkártya 3708. A fiókokból 5083 javítani való könyv érkezett be. Fiókokba kiküldött az osztály 3152 kötet új és 6162 javított könyvet. Kötésre kiadott az osztály 5105 kötet könyvet s visszakapott készen 4483-at. * Évről-évre aggódó figyelemmel ápolja az igazgatóság azt a viszonyt, melyben olvasóival van könytárunk. Vizsgáljuk: sikerült-e javítani a könyvdrágaság szinte állandó jelensége s a könyvtárra nehezedő nyomasztó gazdasági viszonyok mellett a forgalmat s ily módon főhivatásúnknak, az olvasni vágyó közönség igényei kielégítésének megfeleltünk-e? E minden év végén visszatérő kérdésekre különböző értékű választ kell adnom. Amint jelentésem első részében megírtam, a tekintetes Tanács bőkezűségéből a könyvvásárlás átlag az előző évinek kétszeresére emelkedett. Már figyelemmel kísérhettük a legújabban megjelent hazai és német tudományos műveket is s ennek üdvös hatása kétségkívül mutatkozott olvasóink elismerő nyilatkozataiban. Evvel kapcsolatban igen tanulságosak az 5. sz. függelék számoszlopai, melyek a tudományos érdeklődés fokmérői. Ebből látjuk, hogy közgazdasági müvekből kétszer annyit kellett beszereznünk (1921 : 448, 1922 : 830) s a művészettörténeti és irodalomtörténeti munkák megháromszorozódtak. A központi könyvtár ezévi gyarapodásában feltűnő az angol- és olasznyelvű művek nagy emelkedése; mindkettő megkétszereződött. E jelenség oka az újból megindult és gondosan ápolt csereforgalom föllendülése. A nyilvános szolgálat áttekintését feltüntető táblázat is igen érdekes tanulságokat mutat. így az újonnan beírt olvasók száma az előző évhez képest a felére csökkent, mert a koronaérték lemorzsolódása miatt kénytelen volt a Tanács a könyvtári használati díjakat megfelelően felemelni. S ennek dacára az évi kölcsönzési forgalom az 1921. évi forgalomnál valamivel jobb volt, ami a könyvtár új müvekkel felfrissült anyagának sokkal fokozottabb használatát bizonyítja. E szám mögé rejtőző értéket csak növeli az a körülmény, hogy új rendelkezés szerint évenként 1 hónapos takarítási szünetet tart könyvtárunk. Azolvasóknakfoglalkozási ágak szerint felvett statisztikája alig mutat lényeges eltérést, miből önként következik, hogy szinte állandó törzsközönség látogatja könyvtárunkat. Csupán a főiskolai hallgatók száma emelkedett valamennyire. A fiókkönyvtárak forgalmáról s viszonyairól már kevésbé kedvező képet rajzolhatunk. Az alapvető baj az volt, hogy az egyes fiókkönyvtárakban az olvasók hirtelen megnövekedett számával távolról sem volt arányban a feldolgozott és behelyezhető új könyvek száma. Azt az arányt és azt az iramot, ahogy normális viszonyok között lehetne és kellene a pótlásról gondoskodni: ez évben nem tarthattuk meg. Az összes forgalom a működő fiókkönyvtárakban ilymódon a multévi mögött marad, de ez csupán lászólagos hanyatlás, mert hiszen az év folyamán tönkrement és javítandónak ítélt tekintélyes könyvmennyiséget egyszerűen ki kellett vonnunk a forgalomból, megfelelő pótlás nélkül. Evvel szemben igen beszédesek a fiókkönyvtárak vezetőinek az év folyamán havonként tett jelentései, melyek alaphangja mindig a könyvkérés volt s az olvasók elégedetlensége a kevés könyv miatt. Mind e jelenségekből azt az örvendetes következtetést vonhatom le, hogy az olvasási kedv hatalmas méretű emelkedése az előző évekhez képest még mindig felfelé haladó vonalat mutat s ma csupán nagy anyagi áldozat, egyszerű pénzkérdés, hogy az olvasási kedvet kielégíthessük. Budapesten, 1923. szeptember hó végén. Dr. Kremmer Dezső könyvtárigazgató.
