A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1921
1921 / 1-4. szám - A Városi Nyilvános Könyvtár 15. évi jelentése, az 1921. évről
A Városi Nyilvános Könyvtár Í5. évi jelentése az Í92X. évről 15. Jahresbericht der Budapester Stadtbíblíothek über ihre Tätigkeit im Jahre 1921 15th Annual report of the Budapest Public Library for the year 1921 Fölemelt költségvetésünk gyümölcsei ez évben már mutatkoztak. Olvasóink tudományos műveltségű rétegeit az újabb tudományos eredményeket közvetítő könyvekkel aránylag bőségesen tudtuk ellátni, ami a forgalmat természetszerűen kedvező irányban befolyásolta. A még feldolgozatlan régi könyvanyag feldolgozása egész éven át serényen folyt. Végzett munkánkkal bizony alig állott arányban az eredmény, mert az értékesebb anyagot — amint erről múlt évi jelentésemben beszámoltam — már feldolgoztuk, a kevésbé értékes anyag javarésze pedig (55—60%) duplumosztályunkba került. A tényleges nyereség ily módon valóban kicsi volt. Viszont hirtelen meggazdagodott duplumosztályunk anyagából több közkönyvtárnak adtunk tekintélyes ajándékot. így a volt kolozsvári, ma szegedi Ferenc József-tudományegyetem részére több mint 4000 kötetet engedtünk át ajándékul; a debreceni tud. egyetem jogi szemináriuma részére is adtunk mintegy 1200 kötetet. E két nagy ajándéktételen kívül több száz kötettel segítettük a Patronage Egyesületek orsz. szövetségét, a Szociális misszió-társulatot, az Orsz. Nővédő-egyesületet és a Fővárosi Altisztek közművelődési egyesületét. Az ez évben alakult Országos Hadtörténelmi Múzeum és Levéltár igazgatósága avval a kérelemmel fordult könyvtárunkhoz, hogy leendő könyvtárosai a mi intézetünkben nyerhessenek kiképzést. E kérést természetesen a legmelegebb kartársi jóindulattal fogadtam és hat delegált katonatiszt hónapokon át tanulmányozta központi könyvtárunk különböző osztályainak belső munkálatait. Ezenkívül a Hadtörténelmi könyvtár első keretének felállítása is intézetünk tudományos ellenőrzése alatt történt s Enyvvári Jenő főkönyvtáros felügyelete mellett végezték a szükséges irányító munkálatokat. Még egy gyarapodásról kell jelentést tennem. A Nemzeti Színház Csokonai- utcai díszletraktárának emeleti helyiségeiben évtizedek óta hevert egy kis könyvtár, mely irodalomtörténeti szempontból igen értékes. Magában foglalja ugyanis a népszínmű virágzása idejéből való pályamunkákat, s egy csomó, érdekes bejegyzéssel tarkított sugókönyvet. Ez anyag feldolgozása nélkül el sem képzelhető a hetvenes és nyolcvanas évek magyar színészettörténetének egyik legjellegzetesebb része. A Népszínházi Bizottmány, melynek tulajdona volt, kérésemre átadta a mi könyvtárunknak avval a kikötéssel, hogy mint „Corpus separatum“, a Népszínházi Bizottmány könyvtára címen állítsam föl. Ez a munkálat folyamatban van. Helyszűke miatt ugyan még ezideig nem tudtuk elhelyezni, most azonban megfelelő elhelyezést fog nyerni már a közel jövőben. Hazánkban a szép könyv kultusza ezideig magános, széplelkű gyűjtők egyéni gyönyörűsége volt. Ez évben alakult meg a Magyar Bibliophil-Társaság, mely azt a nemes célt tűzte maga elé, hogy a szép és érdekes könyvek tudatos gyűjtőit, valamint az effajta könyvek tudományos feldolgozásával foglalkozó szakembereket egy táborba terelve, a magyar szép könyvek renaissanceát készítse elő. A Társaság alapítói közé meghívást kaptam én is s evvel a ténnyel kilépett könyvtárunk abból a merev elkülönült helyzetből, melyben a múltban élt, a többi nagy közkönyvtárak szellemi életén kívül. Az a benső kapcsolat, mely a Társaság és könyvtárunk közt csakhamar kiépült, nemsokára meghozta áldásos gyümölcseit. l
