A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1918
1918 / 1-3. szám - A Városi Nyilvános Könyvtár 11. jelentése, az 1917. évről
5 bepiszkolódik vagy máskép rongálódik meg; minden javítás és minden új munka végnélküli küzdelmet jelent anyagokért, árakkal, mesterekkel, munkásokkal. Belső adminisztrációnk ezen apró-cseprő gondjai több energiát fogyasztanak el, mint a béke boldog éveiben a legnagyobb szabású tervek megvalósítása. PÉNZÜGYEK Finanzen — Finances (L. a 17. és 18. sz. függelékeket.) A háború óta először emelkedett a könyvtári előirányzat jelentékeny mértékben: 48.904 koronával 356.780 K-ra; százalékban számítva 15'88°/o-kal. De már feljebb megállapítottuk, hogy mindez illuzórius az általános drágulás arányaival szemben. Ha ehhez vesszük, hogy ez emelkedés összegének közel kétötöde a személyzeti kiadásokra esik, anélkül, hogy ennek hasznát inkább láttuk volna mint az előző években, mert hiszen az új szervezések, amelyeknek költségei ez emelkedés javarészét indokolják, életbe nem léptek, és közel egyharmadát oly rendkívüli hitelek, amelyeket, minthogy fióképítésre és bővítésre voltak szánva, csak úgy használhattunk volna fel, ha a reménylett béke bekövetkezett volna, akkor újra csak azt állapíthatjuk meg, most már harmadszor: hogy a Könyvtár költségvetése nem emelkedett. Ennek leghűbb fokmérője a könyvbeszerzés és könyvkötési hitel emelkedése volna. Ez azonban összesen 5‘15%-ot tett ki, ami a szükségletnek legalább 200%-kal való növekedésével szemben valóban a semmivel egyenlő. Hálásan emlékszünk meg ehelyt is a Magyar Siemens-Schuckert művek igazgatóságának 500 K-s adományáról, melyet az ipari munkásság könyvtára céljaira küldött. Ismét emelkedtek a Könyvtár házi bevételei; kölcsön és intödíjakból, kiadványok és másodpéldányok stb. fejében ez évben már 14.891 korona folyt be. Hasonlóan emelkedett házipénztárunk forgalma is: az összes bevétel 252.189'99 K-t, a kiadás 251.819 80 K-t tett ki, vagyis az összes forgalom 504.009'79 K volt. SZERVEZETI ÉS SZEMÉLYZETI ÜGYEK Organisation und Personalangelegenheiten — Organisation and Staff (L. a 19. és 20. sz. függelékeket.) A közigazgatási személyzet státusrendezésére vonatkozó, még 1914. évi határozatot a kormány a háborús viszonyokra való hivatkozással a múlt évben sem hagyta jóvá. Miként az összes közigazgatási ágakat, úgy a Könyvtárt is súlyosan érintette ez. Ennek hatása alatt a Tanács és a Közgyűlés 1917. évi 1083. sz. alatt új rendezést határozott el, amelyben a könyvtárra vonatkozólag is fontos változások foglaltatnak. Nevezetesen az igazgatót az V. fizetési osztályba sorozza, a könyvtárosi szakon 2 segédkönyvtárosi, a könyvtári tiszti szakon további 2 1. osztályú főtiszti, 1 II. osztályú főtiszti, 1 I. osztályú és 2 II. osztályú tiszti állást szervez a titkári állás egyidejű megszüntetése mellett; ezenkívül a kezelőtisztek státusában a könyvtárnak 5 állást biztosít. E szervezések folytán a Könyvtár végleges személyzetének létszáma ez volna: a könyvtárosi szakon 8, a könyvtártiszti szakon 13, a könyvtári kezelőtiszti szakon 5, összesen tehát 26 állás. Ha az átlagos fizetések és az elő- lépés kilátásai szempontjából a Könyvtár személyzete még így is elmaradna a megfelelő képesítésű többi szak mögött, hálásan ismerjük el, hogy ez a határozat számos sérelmet orvosolna és az előrehaladásra való jogos igényeket néhány évre kielégíthetné; különösen pedig lehetővé tenné rátermett fiatal erőknek a könyvtárhoz vonzását. Sajnos, minderről csak feltételes formában beszélhetünk, mert a kormány mindeddig ezt a határozatot sem hagyta jóvá. Ezt a késedelmességet és az abból származó haszon elmaradását annál inkább sinyeljük, mert a Könyvtárt súlyos pozitív veszteség is érte az elmúlt évben. Dr. Madzsar József
