A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1917
1917 / 1-3. szám - A Városi Nyilvános Könyvtár 10. jelentése, az 1916. évről
37 A kevésbé keresett szakok sorrendje sem érdektelen: Statisztika ................... J ótékonyság, szegényügy Agronómia................... H áztartás....................... Jogtudomány............... K ereskedelmi ismeretek Közgazdaságtan .... Növénytan és állattan . Ipari technológia . . . 0*0 Nyelvtudomány . 0*1 Vallás és egyház 0’4 Politika................. 0 *4 Nevelés. Oktatás 05 Szociálpolitika . 10 Néprajz................. Pl Orvostudomány . Pl Játékok, sportok P7 P8 2-0 20 24 2*4 2*7 2-9 A 3%-on felül keresett 12 szak közül csak egy alkalmazott tudomány, csak kettő természettudomány s 9 tartozik a szellemi tudományok körébe. A 3°/o-n alul keresett 15 szak közül ellenben 7 gyakorlati kérdésekkel foglalkozik vagy alkalmazott tudomány, 1 természetrajz és 7 szellemi tudomány. S ha még a szakok sorrendjét közelebbről is tekintetbe vesszük, megállapíthatjuk, hogy a szellemi tudományok iránt az érdeklődés aránytalanul nagyobb, mint a természettudományok iránt s hogy a legkevesebb érdeklődésre az alkalmazott tudományok találnak. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ezen adatokból nem állíthatjuk kétségtelenül a közönség ízlésének ilyen megoszlását. Nem pedig azért, mert az olvasmányok minősége nem csak az olvasó ízlésétől, hanem attól is függ, hogy milyen könyvanyag áll rendelkezésére. Már pedig közismert dolog, hogy magyar nyelven nagyon kevés jó természettudományi s még kevesebb jó technikai munka van. A jobban keresett szakok sorrendje nem sokban tér el az általános könyvtári tapasztalattól. A meglepő talán csak a természettudomány aránylag alacsony százaléka s hogy a bölcselet mindjárt utána következik. A művészetet és az irodalomtörténetet az 1. sz. fiók tartja az aránylag szokatlan előkelő helyen. 2. és 3. sz. fiókunk átlagában a művészet a 2. helyről az 5.-re, az irodalomtörténet a 6. helyről a 13. helyre kerül. Ellenben több technikai, orvos- tudományi és természettudományi könyvet olvasnak a 2. és a 3. sz. fiókban, nem is szólva az 5. sz. fiókról, ahol az összes ismeretterjesztő olvasmány 48°/o-a természettudományi munka, másik fele pedig földrajzi és történelmi könyv. A kevésbé keresett szakok sorrendje elég meglepő. Érdekes, hogy statisztikát egyáltalában nem olvastak (igaz, hogy a magyar statisztikai irodalom nem túlságosan gazdag s hogy a statisztikai évkönyvek kézikönyvtárainkban is megvannak) s hogy a jogtudomány 1 százalékig sem tudott felvergődni. Hogy a jótékonyság nem érdekli az embereket, az elég természetes, valamint az sem meglepő, hogy a budapesti ember kevés agronómiát olvas. Különösebb, hogy a háztartás sem nagyon érdekli (pedig vannak ilyen tárgyú könyveink) s a leíró természet- tudományok, valamint a közgazdaságtan is nagyon kevéssé. A jelentés évében a szépirodalmi kölcsönzésről is részletesebb felvételt készítettünk, még pedig műfajok és érték szerint. A megkülönböztetés értékes és kevésbé értékes szép- irodalom között természetesen mindég egyéni és ingadozó, ennélfogva a rá alapozott statisztika sem egészen általános érvényű, legfeljebb megközelítő. Igyekeztünk a megkülönböztetésre lehetőleg objektiv mérveket találni. Pl. értékesnek vettük általában az irodalomtörténetben polgárjogot nyert munkákat, ha azok ma már nem is örvendenek közkeletnek. Ezen az alapon nem számítottuk az értékesek közé pl. Dumas regényeit. Értékesnek vettük a klasszikusokat és az általában jó íróknak elismert írók műveit. S nemcsak az írókat osztályoztuk, hanem műveiket is. Pl. Jókainak csak nagyobb, jó regényeit vettük az értékesek közé. Általában igyekeztünk inkább szigorúbbak, mint enyhébbek lenni az osztályozásban; s hozzá kell tennünk, hogy a selejtes, igazán értéktelen szépirodalmat egyáltalában száműztük könyvtárainkból. Természetesen regényt olvasnak a legtöbbet. Az 1., 2. és 3. sz. fiókban átlag regény és elbeszélés az összes kölcsönzött szépirodalom 90°/o-a, színmű 63°/o-a, költemény 3'4°/'o-a. Az átlagnál még valamivel több regényt olvasnak a 2. rsz. fiókban (93'4%-ot), több színművet (7 9°/o-ot) és költeményt (3'9%-ot) az 1. sz. fiókban. Értékes az összes szépirodalom 72°/o-a, kevésbé értékes 28°/o-a. Tehát az olvasmányoknak csaknem 8/í része értékes. Tekintetbe véve a kiválogatás szigorúságát, azt hisszük, hogy meg lehetünk elégedve az aránnyal s nem kell rossz véleménnyel lennünk olvasó közönségünk ízléséről. A regényirodalom szolgáltatja a kevésbé értékesek csaknem teljes összegét: 26'5%-ot a 28-ból. A színmüvek és költemények között csak P5°/o kevésbé értékes. S ez nagyon természetes is, minthogy aki már egyszer színművet vagy épen költeményeket olvas, nagyon ritkán olvas értéktelenebbet. Ami végre a forgalom nyelvek szerinti megoszlását illeti, a jelentés évében a nem magyar nyelvű irodalom használata lényegesen emelkedett. Mert míg 1915-ben 3'3°/o-át tette ki az összes forgalomnak, a jelentés évében 6%-át, tehát csaknem megkétszereződött. Ennek magyarázata, hogy az 1. sz. fiók német anyaga 1916-ban került csak forgalomba. .Dacára azonban az 1. sz. fiók szép német szépirodalmi és ismeretterjesztő anyagának, az Állatkert mozgókönyvtára még az idén is több német nyelvű könyvet adott ki. Dr. Dienes László.
