A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1917
1917 / 1-3. szám - A Városi Nyilvános Könyvtár 10. jelentése, az 1916. évről
35 számára, megmaradtak mint felnőttek is könyvtárunk hű látogatóinak. Mert ezek a gyermek- könyvtár kis kerek asztalai között felnőtt olvasók, akik már kis korukban megszokják a könyvtár közelségét és megtanulják, hogy olvasni lehet és van könyvtár, mely erre jó alkalmat is nyújt, ezek a jövő könyvtárának legjobb felnőtt olvasói, akiknek meg lesz már a kellő szellemi színvonaluk és igényük magasabb könyvtári teljesítményre. Eddigi tapasztalatunk tehát megerősít abban a nézetünkben, hogy a gyermekkönyvtárakra különös gondot kell fordítanunk. Egy kölcsönzőre esik 1916-ban (kötet) Fiók Felnőttek Gyermekek Összesen szépirod. ism. térj. együtt szépirod. ism. térj. együtt szépirod. ism. térj. együtt 1. SZ. . . 18-3 6-1 244 3C-3 38 341 21-4 55 26*9 2. sz. . . 22-0 4-4 264 17 6 1*2 18-8 20-6 3-4 24*0 3. sz. . . 231 7-7 30-8 12-4 1-4 13*8 160 35 19-5 4. sz. . . 5. sz. . . Átlag 211 60 27-1 20 1 21 222 19-3 41 234 A jelentés évében a kölcsönzők intenzivebben használták könyvtárunkat, mint tavaly; mutatja ezt a fentebbi táblázat. Míg tavaly egy kölcsönző az egész éven át átlag 20-5 kötetet kölcsönzött, az idén 23'4-et. Érdekes, hogy az idén a gyermekek sokkal többet olvastak, mint tavaly, a felnőttek pedig sokkal kevesebbet. Egy felnőttre tavaly 35'6 kötet esett, az idén csak 27'1 ; egy gyermekre esett tavaly 15-6 kötet, az idén 222. Magyarázatát talán az 1. sz. fiók elhelyezésében kell keresnünk. Mert az arányok ilyen eltolódását az 1. sz. fiók okozta. Már múlt évi jelentésünkben megállapítottuk, hogy az 1. sz. fiókban a gyermekek aránytalanul többet olvasnak, mint a többi fiókban. Akkor bizalmatlansággal fogadtuk ezt az eredményt s a nem teljes év rovására írtuk. A jelentés évének eredményei azonban ugyanazt mutatják. 1916-ban egy gyermek az 1. sz. fiókban 34'1 kötetet olvasott, a 2. sz. fiókban csak 188-t, a 3. sz. fiókban pedig csak 13*8 kötetet. Ezek szerint az 1. sz. fiókban a gyermekek kétszer annyit olvasnak, mint a többi fiókban. Ennek oka, ha nem a könyvtárban, talán a belvárosi gyermekek nagyobb olvasmányszükségletében van. A különös azonban az, hogy felnőtteknél az arány a fiókok szerint épen fordított: a felnőttek az 1. sz. fiókban olvasnak a legkevesebbet (24*4 kötetet), a 2. sz. fiókban már többet (26 4 kötetet), de a legtöbbet a 3. sz. fiókban (30*8 kötetet). A gyermekek kevés ismeretterjesztő könyvet olvasnak (nem mintha nem akarnának, hanem mert nincs elég magyar nyelven s nem tudunk nekik adni): 19 szépirodalmi kötetet olvasnak addig, amíg 4 ismeretterjesztőt. A felnőttek valamivel többet: 21 és 6 a megfelelő arányszám. Általában az ismeretterjesztő olvasmány százaléka lassan emelkedik. 1914-ben az összes forgalom 14'7°/o-a volt ismeretterjesztő, 1915-ben 15*2, 1916-ban 18'4°/o. Az emelkedés 1915-ről 1916-ra lényegesen erősebb, mint 1914-ről 1915-re. Ezt az 1. sz. fióknak köszönhetjük. Mert míg 1915-ről 1916-ra a 2. sz. fiók ismeretterjesztő százaléka pontosan ugyanaz maradt (12 9), a 3. sz. fióké is csak 1—l°/o-kal javult (16*5), az állatkerti fióké pedig 15*3°/o-kal leszállt (31*0), addig ugyanakkor az 1. sz. fióké 8'7%-ról 20*l°/o-ra emelkedett. Ennek oka nemcsak abban keresendő, hogy a belvárosi közönség magasabb igényű s inkább olvas népszerű tudományos könyveket, hanem főként abban, hogy inkább tud idegen nyelveket, főként németül, minélfogva jobban el tudtuk látni népszerű tudományos könyvekkel, mint a többi fiókot, ahol az elég szegény magyar és fordított ismeretterjesztő irodalommal kellett beérnünk. Hozzájárulhatott az ismeretterjesztő olvasmányok ily aránytalan megoszlásához az, hogy a magyar ismeretterjesztő irodalom katalógusának lényegesen bővítettnek tervezett új kiadását a jelentés évében sem tudtuk kinyomatni s az 1. sz. fiókban ennek jó ellensúlyozását találtuk az új könyvek kirakatában, mely nagy népszerűségre tett szert közönségünknél. Már múlt évi jelentésünkben is megjegyeztük, hogy a gyermekek nyomják le (valószínűleg csupán a magyar nyelvű, ifjúságnak adható ismeretterjesztő irodalom gyatrasága folytán) a nyugateurópai színvonal alá az ismeretterjesztő olvasmány százalékát. Ugyanezt állapíthatjuk meg az idén is. Mert míg az ismeretterjesztő olvasmány az összes forgalomnak, mint mondtuk, 18*4 százalékát teszi, a felnőttek olvasmányának 23*2 százaléka ismeretterjesztő, a gyermekekének pedig csak 14*0 százaléka. Még sokkal nagyobb a különbség s a tényleges viszonyokra helyesebb fényt vet, ha kikapcsoljuk az összehasonlításból a legnagyobb részt csak ismeretterjesztő irodalmat nyújtó 5. sz. fiókot, ahol tehát a gyermekek kénytelenek ismeretterjesztő 3*
