A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1917
1917 / 1-3. szám - A Városi Nyilvános Könyvtár 10. jelentése, az 1916. évről
33 sikerült, az egyetlen nyitva álló lehetőséget kellett elfogadnunk s a Királyi Pál-utca 11. sz. ház földszintjét és első emeletét béreltük ki. A földszintet terveztük kölcsönzőnek, az első emeletet olvasónak, felnőttek és gyermekek számára. A háborús lakásbérletet szabályozó miniszteri rendeletek miatt azonban az első emeletet egyelőre nem kaptuk meg, úgy hogy csak a földszint berendezésével foglalkozhattunk. A berendezés azonban csak 1917 februárjában készült el s a fiók csak március 1-én költözhetett át új helyiségébe. Új fiók terve is merült fel, azonban, mint tavaly, úgy az idén sem valósult meg. A Szabad Lyceum óbudai osztálya kérte a Tanácsot, hogy a 111. kér. Szentendrei-u. és Vörös- kereszt-u. sarkán lévő fővárosi házat engedje át szabad előadások tartására és létesítsen ugyanott fiókkönyvtárt. A Lyceum anyagi hozzájárulást is kínált. A ház megfelelő átalakítások mellett elfogadható lett volna fiókkönyvtár céljaira, azonban a Tanács úgy határozott, hogy tüdőbeteg-gondozót helyez oda. Felmerült más terv is, azonban a dolog egyelőre abbamaradt. A 3. sz. fiók rég tervezett kibővítésének és megfelelőbb elhelyezésinek ügyét nagyon elősegítette a Kőbányai Polgári Serfőző r.-t. igazgatóságának kultúrérzékre valló elhatározása, mellyel 1916 novemberében e fiókunk megfelelő elhelyezésének céljára ötezer koronát ajándékozott. Könyvtár és iskola. Állandóan arra törekszünk, hogy szorosabbra fűzzük az iskola és a Könyvtár viszonyát, hogy ne egymás mellett s egymásról nem tudva, hanem céltudatosan összeműködve dolgozzunk az ifjúság nevelésén. Ebben az igyekezetünkben a budapesti iskolák részéről kevés megértéssel, sok nemtörődömséggel s olykor rosszindulattal találkozunk. Ez évben azonban mégis több megértésről és jószándékról számolhatunk be. Nem mintha nem akadt volna ez évben is iskolaigazgató, aki nem szívesen vette tanulóitól, ha a Városi Könyvtárat látogatták s megtagadta az ajánlólapok aláírását, mellyel pedig épen alkalmat akarunk nyújtani az iskolának növendékei könyvtári látogatásának ellenőrzésére; vagy mintha elfeledkeznénk a X. kér. Elnök-utcai polgári leányiskola tantestületének jegyzőkönyvéről, melyben elhatározza, hogy tanulóinak nem ad engedélyt a Városi Könyvtár látogatására. Nem, ilyen esetek előfordultak, sajnos, ez évben is. Azonban ezekkel szemben, az iskola és könyvtár közeledésének egy jelentékeny lépéséről is beszámolhatunk. S a közeledés az iskola részéről jött. A Papnövelde-utcai polgári leányiskola igazgatója, VégTz Mihály úr azzal fordult a Könyvtárhoz, hogy szeretné iskolai könyvtárának reformját a Városi Könyvtár kezébe adni. Hosszabb tárgyalás után megállapodtunk egy kooperációkísérletben olyanformán, hogy a Könyvtár ad könyvet az iskolai könyvtár kiegészítésére, de a kölcsönzést egyelőre az iskola végzi. A kísérlet eredményéről egyelőre még nem számolhatunk be, mivel az év folyamán nem tudtuk a megfelelő könyveket beszerezni és az iskolának átadni. A fiókkönyvtárak forgalma. Időrendben első fiókkönyvtárunk, a 2. sz. fiók, 1913 december végén nyílott meg, 1914 májusában megnyílott a 3. és 5. sz. fiók, augusztusban az 1. sz. fiók s már 1913 október óta működött a 4. sz. fiók első alakjában, mint a Hűvösvölgyi Diáktelep kis könyvtára. Három évről vannak tehát most már feljegyzéseink fiók- könyvtárainkról, melyek egybevetése ugyan a fejlődéssel járó, majd pedig a háború folytán előállott változások miatt sok helyen nehézkes, mégis némi képet nyújt arról, hogy a háború okozta személyzet- és anyaghiány dacára mit tudtunk elérni. A jelentés évében a fiókok megforgattak összesen 275.576 kötetet, 1915-ben 243.275-t. A forgalom tehát 1915-ről 1916-ra 13'4°/o-kal emelkedett. 32 ezer kötettel többet adtunk az idén Budapest közönségének kezébe, mint tavaly. Míg 1915-ben az átlagforgalom naponként 666 kötet volt, 1916-ban 753-ra emelkedett. Emelkedett kölcsönzőink száma is 7696-ról 9.009-re. Az emelkedés ritmusa azonban meglassult. Mert míg 1914-ről 1915-re 43'7 °/o-kal emelkedett a forgalom, 1915-ről 1916-ra már csak 13'4°/o-kal. 1914-ről 1915-re 132%-kal emelkedett kölcsönzőink száma 1915-ről 1916-ra már csak 17T°/o-kal. Fejlődésünk kezdő sebessége sem volt elég nagy arra, hogy forgalmunk hamarosan elérje a nyugateurópai könyvtárak legalacsonyabb átlagos forgalmát is s fejlődésünk ritmusának e lassulása még távolabbi jövőbe tolta ki azt a napot, mikor elmondhatjuk, hogy a Városi könyvtárak Budapest egész olvasni vágyó közönségét ellátják könyvvel. De ha fiókkönyvtáraink összteljesítménye mégis emelkedett, az 1. sz. fiók kivételével, külön-külön véve azonban minden egyes fiókunk teljesítménye csökkent, még pedig átlag 9°/o-kal. Az 1. sz. fiók 1915-ben csak az év két utolsó hónapjában kölcsönzött. Ennek köszönhető, hogy 1915-ről 1916-ra forgalma 52'4%-kal emelkedett. S ennek köszönhetjük, hogy összforgalmúnk egyáltalában emelkedett. Mert a 2. sz. fiók forgalma már 5’3°/o-kal, a 3. sz. fióké 8'7°/o-kal, az 5. sz. fióké 13'5%-kal csökkent az 1915. év forgalmához képest. De ha fiókjaink forgalma nem is emelkedik oly mértékben, mint szeretnénk, sőt egyes fiókjainkban lefelé tartó irányzatot mutat, minőség tekintetében örvendetesen javul. Mert minden fiókunkban, mely kölcsönzésre is be van rendezve, erősen emelkedett a kölcsönzés aránya a helyben használattal szemben. Míg 1914-ben az összes forgalomnak csak 25'7%-a 3
