A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1917
1917 / 4-6. szám - Hírek és közlések
117 sával akart a könyvtári intézmények részére szakmunkásokat nevelni.“ „Jobb, mert a könyvtár gyakornokai a praktikus munka élő, mozgalommal teljes izzó műhelyében magának a praktikus munkának a révén ismerkednek meg színről-színre a reális tennivalókkal, az elméleti részt pedig ugyanazoknak a beavatott erőknek az előadásaiból sajátítják el, akiknek gondoskodó, irányító vezetését működésük minden fázisában állandóan maguk mellett érzik.“ „Az eredmény különben már is igazolta a módszer helyességét: a székesfővárosi nyilvános könyvtár gyakornokai közül a vizsgát többen jó sikerrel letették s ügyes, nagyon használható tisztviselőivé váltak a könyvtárnak. Ezt látva a könyvtár felettes hatósága, most már állandóan és következetesen arra törekszik, hogy a személyzetből csak azok a tagok haladjanak előre, akik a könyvtári ismereteikről ily módon tanúságot tesznek ..." „... Mélyen elszomorító körülmény, hogy Budapest székesfőváros áldásosán működő nyilvános könyvtára még ma is csak ideiglenesen, bérházban van elhelyezve. Ezt az állapotot a könyvtár napról-napra mind jobban sínyli, mert folytonosan gyarapodó anyagát, főként szépen fejlődő külön-gyűjteményeit, egyáltalában nem tudja céljuknak és a tudományos kutatás által megkövetelt módoknak megfelelően elhelyezni. De Budapest fővárosnak, a kelet és nyugat határvonalán fekvő metropolisnak, az ezeréves magyar királyság empóriumának a méltóságához sem illik, hogy a magyar közművelődés elsőrendű és legjelentősebb központi tényezője : a Nyilvános Könyvtár alkalmatlan bérházban tengődjék rideg zsellérségen. Palota kell neki, mely tartalmával, külső-belső díszével, berendezésével és egész szervezetével vonzzon és arról tegyen hangos tanúságot, hogy a kultúra szent és áldást hozó törekvéseit Budapesten is annyira megértik, hogy örökbecsű s örökéletű törekvéseinek méltó oltárt tudnak emelni.“ „Hisszük és reméljük, hogy a háború fer- getege által elodázott Kálvin-téri könyvtárpalota felépítése már legközelebb megvalósul.“ E cikkben megnyilatkozó teljes egyetértés könyvtárunk céljaival és meleg elismerés annak tevékenysége iránt a könyvtár egész személyzetében élénk örömet keltett és buzdí- tásúl fog szolgálni a jövőre nézve. Keleti gyűjteményünk feldolgozására és továbbfejlesztésére nézve legkiválóbb hazai szakértőink tanácsát és segítségét kértük ki. Közülük dr. Ásbóth Oszkár, dr. Goldziher Ignác és dr. gróf Teleki Pál urak voltak szívesek kérésünket már teljesíteni. Gyűjteményünk iránt mély érdeklődést mutattak és aktív segítségük legjobb biztosíték arra nézve, hogy e gyűjteményünk állandó kapcsolatban marad a szakkörökkel. Ennek egyik jele, hogy a Túrán c. folyóirat, a Magyar keleti kultúr- központ hivatalos orgánuma, új keleti szerzeményeink jegyzékét rendszeresen fogja közölni. Az új városháza és a Közművelődési könyvtár. Bárczy István polgármester elnöklete alatt szakbizottság foglalkozik az új városháza elhelyezésének kérdésével. E bizottság egyik tagja, Kertész K. Róbert miniszteri tanácsos foglalkozott e problémával s e kérdésben kialakult nézetei kifejezéseképpen tervet készített az új városház elhelyezésére és az ezzel kapcsolatos városszabályozásra vonatkozólag. Kertész K. Róbert terve alapelveit és részleteit a Független Budapest 1917 okt. 31. számában ismerteti s a mi szempontunkból ez a történelmi és modern városépítési szempontokat egyformán érvényre juttató tervezet azért bír érdekességgel, mert az új városházával kapcsolatban megoldandó kérdések közé felvette az új könyvtár tervét is: „Szabályozó tervem másik része — írja— a központi városház városház-utcai homlokzatának megtartásával az Erzsébetváros új főútvonalának a Belvárosba való bevezetését oldja meg. A jelenlegi központi városház műemlék- jellegű főhomlokzati traktusát teljes egészében, változatlanul megtartom, úgyszintén a középső kápolna kereszttraktust is és szárnyak, valamint hátsó új főhomlokzati traktus hozzáépítésével itt két nagy udvarral bíró monumentális középületet alakítok. Ez a középület akár tartalék- vagy fiókvárosház, akár városi könyvtár és múzeum céljaira használtatnék, a főhomlokzati részt nem tekintve, a földszinten
