A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1916
1916 / 1-3. szám - A Városi Nyilvános Könyvtár 9. jelentése, az 1915. évről
35 forgatja meg egy százalékkal, a két százalékkal több kölcsönadás által legalább oly intenziven kihasználja a könyveket, mint a 2.3z. fiók, mert egy kölcsönzés legalább kót-három helybenolvasással ér fel. November 1 -je óta, mikor az 1. sz. fiók kölcsönzése megindult, naponta átlag 800 kötetet adunk a budapesti közönség kezébe, még pedig az 1. sz. fiók 826, a 2. sz. fiók 267, a 3. sz. fiók 122, az 5. sz. fiók 80 kötetet. A forgalom megoszlása szépirodalom és ismeretterjesztő irodalom között, bár a múlt évihez képest mutat valamelyes javulást, még ma sem elég kedvező. 1914-ben az összes forgalom 14'76%-a esett az ismeretterjesztő irodalomra, 1915-ben 15‘2%-ra emelkedett. Jénában ez a szám 27'5, Pittsburgban a Carnegie-könyvtár egyik fiókjában 84-6; igaz, hogy az elberfeldi városi könyvtárban megint csak 17'47. De nálunk is a gyermekek nyomják le ily alacsonyra az ismeretterjesztő százalékát. Mert a felnőttek olvasmányainak nálunk is 19'4%-a ismeretterjesztő, míg a gyermekek olvasmányainak csak 11*1 %-a az. Amerikában ez épen megfordítva van. Az idézett Carnegie-könyvtár fiókjában a gyermekek olvasmányának 40'5 %-a ismeretterjesztő és a felnőttekének csak 27'9%-a az. E feltűnő különbség oka azonban nemcsak közönségünkben és könyvtárpolitikánkban hanem bizonyára a statisztikai fölvétel elveinek másneműsége mellett, igen nagy mértékben ifjúsági ismeretterjesztő irodalmunk nagy szegénységében keresendő. Általában ifjúsági irodalmunk kevés és jórészt selejtes, de ismeretterjesztő része még inkább az. Az ismeretterjesztő irodalom használata a következőképen oszlik meg az egyes szakok között. A felnőttek, úgy mint a gyermekek legszívesebben olvassák a történelmet és földrajzot (útleírásokat). A gyermekek összes ismeretterjesztő olvasmányának 50%-a e két szakra esik, a felnőttekének is 32%-a. A gyermekeknél ezt az is magyarázza, hogy e két szak van még aránylag legjobban képviselve a magyar ifjúsági ismeretterjesztő irodalomban. A gyermekek e két szakon kívül úgyszólván csak a természettudományok köréből olvasnak (80%), mert ebben a szakban vannak a kísérletek s a technika (5%), ahol a felfedezések s találmányok leírását találják. A felnőtteknél a történelem és földrajz (32%) után, az egyes szakmák a használat arányában így következnek egymás után : természettudományok 23 %, társadalmi tudományok 15%, technika 10%, művészetek 7%, bölcselet 4%, irodalomtörténet 4% ; a többi két százalékon alul marad. A nem magyar nyelvű irodalom használatára csak igen kis százalék esik, mindössze 8'27%. Ennek oka elsősorban az, hogy a jelentés évében még nagyon kevés idegennyelvű irodalmunk volt, mert az 1. sz. fiók számára vásárolt modern német szépirodalmi anyagot a könyvkötők nem tudták idejére bekötni. A 2. sz. fiók német anyaga is kevés, a 3. sz. fióknak pedig egyáltalában nincs. Legtöbb német könyvet az Állatkert mozgókönyvtára adott ki, mert forgalmának 8'4%-a német nyelvű irodalomra e3Ík, míg az 1. sz. fiókban a megfelelő szám csak 3’5, a 2. sz. fiókban pedig 1/8. Dr. Dimes László 9. Függelék AZ 1. SZÁMÚ FIÓK 1915-BEN Zweigstelle Nr. 1 — 1st Branch (Lásd még a 8. és 26—29. sz. függelékeket.) Ugyanaz a tényező — a háború — mely-az 1. sz. fiók megnyitását sürgette, egyútta késleltette fejlődését. Az 1. sz. fióknak mintegy vezetőszerepet szántunk fiókjaink között. Erre központi fekvése, helyiségeinek tágasabb volta, a központi könyvtárral való könnyebb kooperáció, a főiskolák és a székesfővárosi hivatalok közelsége, s végül a belvárosi közönség nagyobb igényei egyaránt predesztinálják. Azonban különféle okok, mint pl. a régebbi könyvállomány rendezetlen és rendszertelen volta, az új könyvek, főként idegennyelvűek nehéz beszerzése, a könyvkötők és szállítók lassúsága, a személyzet elégtelensége, nyomtatott katalógus hiánya megbénították működésünket és eltérítettek céljaink megvalósításától. így történt azután, hogy a mér régebben alakult és impozáns adatokkal dolgozó Deák Ferenc 3*
