A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1916
1916 / 1-3. szám - A Városi Nyilvános Könyvtár 9. jelentése, az 1915. évről
32 emelkedik, könyvek elhasználódnak, új könyvek jelennek meg, a Fiókközpont kötelessége ezek pótlásáról, illetőleg megszerzéséről gondoskodni. Míg 1914-ben a Fiókközpont 7606 kötetet vett át, ez év folyamán 8589 mű érkezett be 12,136 kötetben. Ebből vétel 7501, áthelyezés a Központból 811, ajándék 277 mű. E könyvanyag rendelése, feldolgozása és a fiókok között való szétosztása volt a Fiókközpont legnagyobb állandó feladata. Az év folyamán 7800 munkát rendeltünk. E szerint 300 rendelés nem érkezett volna be. Ez a szám azonban sokkal magasabb, mivel december hó folyamán körülbelül kétezer rendelést adtunk ki, melyek legnagyobb része csak 1916 január hó folyamán érkezett be. Tehát a 7500 beérkezett vétel közül körülbelül csak 6000 érkezett rendelés útján, a maradék 1500 mű alkalmi vétel útján került hozzánk. A központból áthelyezett 811 mű legnagyobbrészt a Szüry és a Strauss-gyüjteményből, valamint a Fővárosi pedagógiai könyvtárból áthelyezett anyagból került ki. A beszerzett könyvanyag jelentékeny részét az 1. sz. fiók fölszerelésére fordítottuk. Külön említésre méltó ebből a. modern német regényirodalom, melyet a lipcsei könyvtáraknak Walter Hofmann által válogatott katalógusa alapján állítottunk össze. A központból áthelyezett anyag legnagyobb része szintén az 1. sz. fiókba került. A beérkezett könyvanyag szakok szerint a következőképen oszlik meg. A beérkezett 12,000 kötetnek valamivel kevesebb, mint háromötöde felnőttek szépirodalma, egy ötödé ifjúsági szépirodalom s a maradék egyötöd ismeretterjesztő irodalom. Ez az arány nagyjából megfelel a szépirodalmi és ismeretterjesztő művek átlagos kölcsönzési arányszámának. Fiókjainkban azonban ez az arány kedvezőtlenebb, mert a kölcsönzéseknek csak 15'2%-a esik az ismeretterjesztő irodalomra. Gyarapodási statisztikánk arra mutat, hogy nem a könyvanyag összeállításán nyugszik az ismeretterjesztő irodalom átlagon aluli kölcsönzési arányszáma. Ügy látszik, máshol kell keresnünk e jelenség okát. Annyi bizonyos, hogy a beszerzés elől jár s jó úton van arra, hogy a kölcsönzés színvonalát emelje. Ami a szépirodalom további megoszlását illeti, természetesen a regényirodalom játssza a vezető szerepet. A felnőttek szépirodalmának 6400 kötetéből 5200 regény és elbeszélés, 327 költemény s csak 166 színmű. Az ismeretterjesztő irodalom az egyes szakok között igen különbözőképen oszlik meg. Legtöbb esik a történelemre és földrajzra. Utána mindjárt s nem messze alatta a társadalomtudomány következik. A többi szak — 0, 1, 2 kivételével — körülbelül egyforma arányt mutat. Az ifjúsági ismeretterjesztő irodalomban a természettudomány vezet s a theológia, társadalomtudomány és nyelvészet teljesen hiányzik. A gyarapodás nyelvek szerint való megoszlását tekintve, a 12,000 kötetből 1900 német (az 1. sz. fiók német regényirodalma), 400 francia, 140 angol s van még néhány egyéb nyelvű. A többi 9700 magyar. Könyvkötés. Nagyon megnehezítette a fiókok könyvellátását a könyvkötés nehézkessége. 3670 kötetet adtunk kötésre s ebből az év végéig csak 1470-et kaptunk vissza. Könyvkötőink nem tudtak granitolt kapni, csaknem minden munkásuk bevonult, nem voltak képesek eleget tenni kötelezettségeiknek. Kénytelenek voltunk azon nem szívesen vett módon segíteni magunkon, hogy lehetőleg eredeti kötésben vásároltunk. Tekintve azonban az eredeti kötések silányságát, ez meglehetősen drágítja üzemünket, mivel harfia- rosan tönkre mennek s új kötéssel kell őket pótolni. Sajnos, legújabban a kiadóknak is kezd elfogyni a kötött példányuk s mivel granitolt egyáltalában nem gyártanak, vásznat is igen keveset, talán rövid idő múlva képtelenek leszünk a fiókokat kötött könyvekkel ellátni. Kötetlen könyvet pedig nem lehet a közönség kezébe adni. Kiselejteztünk az év folyamán 283 kötetet. Megkezdtük a kiselejtezett anyag statisztikai feldolgozását is a kötések tartóssága szempontjából. De túl kevés adatunk van még ahhoz, hogy számszerű következtetéseket vonjunk le. Kétségtelen azonban, hogy a magyar s pedig különösen az ifjúsági eredeti kötésű könyvek sokkal kevesebb használatot bírnak ki, mint a külföldi használati statisztikák átlagszámai mutatják. Ennek oka, igaz, lehet a közönség nagyobb fegyelmezetlensége is s biztos ítéletet csak akkor alkothatunk a magyar könyvek silányabb kötéséről, ha majd pontosan összehasonlíthatjuk saját kötéseink használati számaival. Katalógusok. A Fiókközpont katalógus-munkálatai nem mutathatnak fe sok eredményt ez évben. Tervbe és munkába vett kiadványainkat az év végéig nem tudtuk befejezni,
