A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1916

1916 / 1-3. szám - A Városi Nyilvános Könyvtár 9. jelentése, az 1915. évről

30

A megszaporodott folyóiratanyag elhelyezése két új állvány behelyezése által vált lehetővé.

Az új folyóiratok lajstromát havonta hoztuk a közönség tudomására a folyóiratteremben kifüggesztett hirdetménnyel.

A folyóiratterem nagy látogatottsága mellett eltűnt 87 folyóirat szám, megcsonkít- tatott 2 szám; 1914-ben az eltűnt folyóiratok száma 264 volt. E tekintetben is haladásról számolhatunk be, bár a közvagyon tisztelete olvasó közönségünk részéről itt sem kifogástalan.

Kölcsönzés. Az otthoni olvasásra kiadott könyvek forgalma, szemben a látogatók számának fluktuálásával, hónapról hónapra erős fejlődést mutat. Míg 1915 január havában 1020 kötetet adtunk kölcsön, addig decemberben 2633 kötetet.

Míg 1915 első felében a kölcsönzési forgalom 8139 kötet volt, addig a második felében 12,556. Otthoni olvasásra tehát 1915-ben 20,695 kötetet kölcsönöztünk ki, ebből május és december közti időben 15,492-t. Viszonyítva ezt a számot az 1914. évi májustól decemberig terjedő nyolc hónap alatti 6250 kötetet kitevő kölcsönzési forgalomhoz, a központi tudományos könyvtár kölcsönzési forgalma 147%-kal emelkedett.

Míg 1914-ben a kölcsönzés havi átlaga 781 kötet, addig 1915-ben a megfelelő havi átlag az egész évre számítva 1724 kötet.

Ha az otthoni használatra kiadott kötetek számához (20,695) hozzáadjuk a helybeni olvasásra kiadott kötetek számát (22,039), úgy a központi olvasóterem összes forgalma

1915-ben 42,734 kötetet tett ki. 1914 májustól decemberig összes forgalmunk 20,636 kötet volt, 1915 megfelelő időszakában 28,027, vagyis az emelkedés itt is 35*8%, az egész évre számítva pedig 107%.

A nagy mértékben felfokozódott kölcsönzés olvasóinknak erős fegyelmezése mellett volt csak lebonyolítható. Részben kölcsönző rendszerünk világos egyszerűsége, részben a kölcsönző határidők pontos betartására való folytonos figyelmeztetés, napról-napra szétküldött intéseink a hátralékos olvasókhoz, eredményezték azt, hogy 1915 végén csak 111 kötet szerepel, mint kölcsönzési hátralék.

Ez a kölcsönzési forgalomnak 0‘53%-át, az összes forgalomnak pedig 0'25%-át teszi ki. 1914-ben a vissza nem hozott kötetek százaléka 2*2%, illetve 0*65% volt. A helyzet tehát ez irányban is javult : olvasóink mindjobban megszokják a nagyobbszerű kölcsönző forgalomhoz megkivántató rendet.

A könyv kölcsönzéshez 1915-ben beiratkozott 930 új olvasó (1914-ben 877), kik közül 808 (820) férfi, 111 (57) nő és 11 közhivatal.

A kölcsönzők foglalkozás szerinti megoszlása a következő :

1915 1914

1. Szabad foglalkozású ........................................................ 14*2% 19*3%

2. Tanszemélyzet .................................................................. 15*7% 1T5«

3. Köztisztviselő ...................................................................... 17*6 « 16'4 «

4. Alsóbbfokú közigazgatási alkalmazott ............................. T3 « 2*3 «

5. önálló iparos és kereskedő

......................................... T7 « 0*6 «

6. Magánalkalmazott ............................................................... 13*8 « 16*9 «

7

. Bérmunkás ............................................................................. — 0*3 «

8. Főiskolai hallgató............................................................ 18*6 « 21*1 «

9. Középiskolai tanuló ...................................................... 10*7 « 7*8 «

1

0. Szakiskolai tanuló................................................................. 1*3 « 1*8 «

11. Háztartásbeli ......................................................................... 1*1 « 0*6 «

12. Közhivatal ............................................................................ 1*2 « —

1

3. Egyéb...................................................................................... 2*8 « 1*5 «

Összesen........ 100*0% 100*0%

1

915 folyamán beiratkozott új olvasóink között ismét a főiskolai hallgatók csoportja a legnagyobb ; érdekes a tanszemélyzeti és köztisztviselői csoport százalékának emelkedése, ami túlnyomórészt ezen foglalkozási ágakban a hadi szolgálat alól való felmentésekkel kapcsolatos jelenség.