A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1916
1916 / 1-3. szám - A Városi Nyilvános Könyvtár 9. jelentése, az 1915. évről
19 miért is az első hónapokban a két egyesített osztály személyzete munkaerejének jóval nagyobb részét a Katalogizáló felé irányította, amit a Rendelő természetesen megsínylett. A későbbi hónapokban és főleg a két osztály szétválása óta sikerült a Rendelő ügyeit újból fellendíteni, úgy, bogy a második félévi gyarapodás az első félévivel szemben emelkedést mutat és az ügymenet mindenkor szükséges javításával is újólag többet foglalkozhattunk. A Rendelő munkáját, főleg a könyvbeszerzésnél, igen nagy mértékben megnehezítette a háborús állapot. Minthogy a könyvkereskedők is erősen megfogyott személyzettel dolgoznak — sok helyen a legjobb vezető munkaerőket kell nélkülözniök — a szállítások körül sok volt a késedelem, zavar és pontatlanság. A megszabott szállítási határidőt a közlekedés és csomagszállítás nehézségei miatt nem tudták betartani, s így a gyakran szükségessé váló sürgetések is szaporították az osztály munkáját. Többször jutottunk az olvasókkal szemben kellemetlen helyzetbe, akik nem igen akarták elhinni és megérteni, hogy pl. német könyvet 4, sokszor 6 hót alatt tudtunk csak beszerezni. E miatt több ízben folytattunk tárgyalásokat a szállítókkal, sürgősebb esetekben a szállítási költségek megtérítését is vállaltuk. De bár az év végéig a dolgok némileg javultak is, a szállítások tökéletes, minden zökkenés nélkül való menete csak a normális állapotok helyreálltával várható. A hágai Nijhoff céggel a háború kitörése után már 1914-ben létesített összeköttetésünket továbbra is fönntartottuk és igyekeztünk olvasóinkat amerikai, angol és francia könyvekkel — amennyire a cenzúra engedte — ellátni. Novemberben végre megkaptuk a többször kérelmezett engedélyt az ellenséges államokból származó irodalom behozatalára és az összes addig visszatartott könyveket és folyóiratokat is kiadták; azóta ez irodalmat rendesen és hiánytalanul megkapjuk. Ugyanez volt a helyzet az olasz irodalommal szemben is. Novembertől aztán a német származású és az olasz háború kitörésekor Genf ben letelepedett flórenci Leo S. Olschki antikvárius útján szerzünk be francia és olasz irodalmat. Bár a külföldi cégek páratlan gondossága és lelkiismeretessége munkánkat sok tekintetben megkönnyíti, mégis a rendelések továbbításának, a számlázásnak nagyobb bonyo- lódottsága, a külföldi összeköttetéssel járó nagyobb levelezés munkatöbbletet jelent. Vásárolt könyveink 41‘5%-a antikváriusvétel, főleg németektől. Mindenkor azon vagyunk, hogy könyveinket lehetőleg olcsón szerezzük be, szem előtt tartva természetesen azt, hogy ennek nem szabad az olvasók gyors kielégítésének rovására menni. Antikvárkatalógusok alapján történő rendeléseken kívül a revízió alatt és azóta is állandóan felvett hiányokat lassanként beszerezzük. E tekintetben hasznosnak bizonyult desideratumaink jegyzékeinek levelezőlapra nyomtatása és sok címre küldése. Kevés fáradsággal és költséggel módunkban volt így 30—35 antikváriust figyelmessé tenni hiányainkra, míg eddig gépelt jegyzékeinket csak 3—4 helyre juttattak el. Két ízben küldöttünk szót ilyen levelezőlapot, melyeken 150 cím szerepelt. Ugyancsak sok munkát okozott a kivánatkönyv elintézése. Bár az olvasók konkrét kívánságainak pontos és friss teljesítése elsőrendű fontosságú, a megcsökkent személyzeti létszám és az állandó túlterheltség következtében éppen ezt a munkát többször elhanyagoltuk ; az év utolsó hónapjaiban igyekeztünk e téren is hibáinkat helyrehozni. Az új könyvek rendszeres szállítását öt budapesti és egy külföldi könyvkereskedő látta el. Két nagyobb magánkönyvtárt is vásároltunk az év folyamán. Az egyik Schmall Lajos nyug. főv. allevéltáros Budapestre vonatkozó gyűjteménye, mely 24 drb kéziratból, 709 drb könyvből, 103 drb nyomtatványból állt. Részletesebb beszámolót róla a Budapesti gyűjtemény vezetője ad. E gyűjtemény révén lehetővé vált, hogy fontosabb és értékesebb budapestinensékből másodpéldányt iktassunk be ; 38 drb-ot átadtunk a szfőv. Levéltárnak. E könyvtárnak eddig körülbelül felét dolgoztuk fel. A másik néhai Friedmann Bernátnak, a Zion egylet titkárának 4492 kötetből álló könyvtára, melyet 1500 koronáért vettünk. Becsesebb része a zsidókérdésre, az állam és egyház viszonyára és a felekezetek harcára vonatkozó irodalom. Ebből 2100 kötetet a sebesülteknek adtunk át. Földolgozását még nem kezdtük meg. Ajándék- és cserepéldányok révén csaknem ugyanannyival gyarapodott állománymik, mint az előző évben. Azon országokkal, melyekkel háborúban állunk, természetesen tel2*
