A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1915
1915 / 1-2. szám - A Városi Nyilvános Könyvtár 8. jelentése, az 1914. évről
16 ázsiai, oroszországi, balkáni és a mohamedán afrikai világgal foglalkozó irodalmat, különös súlyt helyezve itt is a szociográfiai, közgazdasági, politikai, gyarmatügyi és történeti részre. A gyűjtemény fölállítása alapjául a földrajzi beosztás, ezen belül a tizedes osztályozás megfelelő csoportjának első két számjegye szolgál. Sajnos, a háború ennek a gyűjteménynek földolgozását is rendkívül hátravetette s az év végéig alig néhány kötet lett a Keleti gyűjtemény külön leltárába iktatva. A gyűjtemény kezelője, dr. Benze ez év elején katonai szolgálatra bevonulván, egyelőre alig is fog máskép gyarapodni, mint a folyó beszerzések útján. Kitűnő segédeszköznek bizonyult egész évben a minden formai korlátozás nélkül hozzáférhető Kézikönyvtár. Mi sem bizonyítja ezt meggyőzőbben, mint az a tény, hogy a központi olvasóteremnek 27.493 látogatója a Raktárt csak 7578 esetben használta, vagyis a helyben olvasásnak majdnem 3A-ét (72’5°/o-át) a Kézikönyvtár és a Folyóiratterem elégítette ki. Kétségtelen, hogy a Kézikönyvtár anyagának kitűnő megválogatásának nagy része van ez eredményben, árúi dr. Braun könyvtárosnak érdeme. A Zichy-gyűjteménynek igen értékes darabja került a jelentés évében földolgozásra: az u. n. Zichy-kódex. A kézírásos kötetet már régebben átadtuk a Szépművészeti múzeumnak meghatározás és földolgozás végett. A Múzeum igazgató őre, dr. Meller Simon volt szíves a sok helyt egymás fölébe ragasztott lapokat szétválasztatni; az így különválasztó t grafikai lapokat ő maga fogja a berlini Graphische Gesellschaft közleményeiben ismertetni, míg az eredeti kódexet, XV. századbeli olasz költészeti antológiát, dr. Z a m b r a Alajos múzeumi segédőr ismertette és dolgozta föl olasz és magyar folyóiratokban, valamint Értesítőnkben is. A kódex grafikai részét a Szépművészeti Múzeum kérésére tanácsi engedéllyel örök letétként a Múzeumban helyeztük el. A jelentés évében azzal is igyekeztünk fokozni a különgyűjtemények fejlődését, hogy egyenként felelős vezetők kezelése alá helyeztük. Sajnos, a közbejött háború itt is sok változást okozott és végül is némely gyűjtemény egészen árván maradt. Az egyes gyűjtemények kezelői a következők voltak: / A Keleti gyűjtemény ....................... B Budapesti gyűjtemény............... E Korlátolt forgalmú könyvek . . K Kézi könyvtár............................... P és R Röpiratok........................... 01 és 02 Könyvészet. Könyvtártan . 09 Ritkaságok................................... . . dr. Benze . . dr. Kremmer Dezső, főv. múzeumi hivatalnok . . előbb dr. Braun, később dr. Dienes . . Ugyanazok . . Kőhalmi . . dr. Dienes . . dr. Szabó KATALÓGUS Katalog — Catalogue Ha könyvtár komolyan fogja föl valódi hivatását, vagyis tudatában van annak, hogy nem könyv-múzeum, hanem a lehető legintenzivebb és leggazdaságosabb használatra szánt tudományos munkaeszköz és szellemi és lelki erőforrás, akkor legkisebb érdeme a gyűjtés és a gyarapítás; mert a gyűjtemény holt tőke és a gyarapítás haszontalan erő- és pénzpazarlás, ha nem jár karöltve a régi és új anyagnau legteljesebb föltárásával, legkönnyebben hozzáférhetővé tételével, ami egyedül teszi a kutatók és olvasók számára eleven erővé. A könyvtárak funkciójának e modern értelmezésével számolni igyekeztünk mindenkor és amennyire helyiségi és egyéb viszonyok lehetővé tették, törekedtünk a nyilvánosságnak három fő eszközét a lehetőségig fölhasználni. Nevezetesen kezdettől fogva azon voltunk, hogy katalógusunk lehetőleg részletesen legyen tagolva, hogy bő utalásokkal legyen ellátva, hogy az új gyarapodás minél előbb belejusson és hogy a közönség mindenkor hozzá férhessen;
