A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1915
1915 / 1-2. szám - A Városi Nyilvános Könyvtár 8. jelentése, az 1914. évről
39 14. Függelék 3. sz. FIÓK. Zweigstelle Nr. 3. — 3d Branch A Könyvtárt május 7-én nyitottuk meg. A megnyitáson jelen volt dr. Wildner Ödön tanácsnok úr (aki a Könyvtár működése folyamán látogatását meg is ismételte) és dr. Szepessy Rezső úr, 10-ik kerületi elüljáró. A Könyvtár a főváros által létesített Százados-úti kislakás-telepen van. Egyetlen helyiségből áll, 45 ülőhellyel A felnőttek katalógusa felölel összesen 1281 címet; ebből 522 ismeretterjesztő, 759 szépirodalom. Az ifjúsági jegyzék 404-et, ebből ismeretterjesztő 83, szépirodalom 321. A katalógus összeállítása a Mintajegyzék alapján történt, kiegészítve azokkal a művekkel, amelyek a Mintajegyzék megjelenése óta a könyvpiacon megjelentek és szem előtt tartva a Deák-Ferenc könyvtár nyújtotta tapasztalatokat, továbbá a fiók környékének szükségleteit. A könyvállomány 1914 dec. 31-én 1927 mű 2232 kötetben. Ebből ismeretterjesztő 621 mű 754, szépirodalom 757 mű 893 kötetben; ifjúsági 549 mű 585 kötetben. A könyvtárnak 1914 dec. 31-én volt összesen 1264 olvasója, ebből 173 felnőtt, 1091 gyermek. (Meg kell jegyeznem, hogy a gyermekolvasó igen tág fogalom. Az összes középiskolai tanulók és iparostanoncok benne foglaltatnak, holott ezek között gyakran lehetnek 15 éven felüliek, amely korhatáron túl már felnőtt számba megy az olvasó, hacsak nem tanuló.) A foglalkozási csoportok táblázata szerint a felnőttek közül leginkább a bérmunkások és magánalkalmazottak látogatták a könyvtárt. A gyermekek közül az elemi és polgári iskolások domináltak. Nyitva volt a Könyvtár minden délután máj. 7-től aug. elejéig 4—8-ig, aug. elejétől október 1-ig 3—8-ig, október elsejétől Va 3-tól 8-ig, vasár- és ünnepnapokon a normanapok kivételével 3—6-ig, tehát összesen 233 napon, 1054 Vs órán át. Egy napra tehát átlag 112 kölcsönzés esik. A felnőttek olvastak 8 hónap alatt 1118 kötetet az ismeretterjesztőből, esik tehát egy kötetre 1'5, egy évre átszámítva 2-2 kölcsönzés; egy olvasóra esik 6'4, évenként 9'6 kölcsönzés. A szépirodalomból használtak 2835 kötetet, egy kötetre esik 3-2, egy évre átszámítva 4-7 kölcsönzés, egy olvasóra esik 16'4, évenként 24-5 kölcsönzés. Meglepőbb adatokat ad a gyermekkönyvtár forgalmi statisztikája, mely szerint 585 kötetet 22.265-ször használtak, esik tehát egy kötetre 38, egy évre átszámítva 57 kölcsönzés, egy gyermekolvasóra jut 20'4, évenként 30'6 kölcsönzés. Az ifjúsági művek használatának intenzitását azonban némileg leszállítja az a körülmény, hogy a serdültebb ifjúság használhatta a felnőttek anyagának ismeretterjesztő részét; tekintettel azonban arra, hogy nagyrészt alsóbbfokú iskolák tanulói olvastak, ezeket az adatokat körülbelül pontosaknak vehetjük. Az ismeretterjesztő művek használata megoszlott következőképen: Összesen °/o Történelem. Földrajz. Életrajzok. Útleírások ....................... 1.668 53‘0 T ermészettudományok.................. 461 14-6 Alk almazott tudományok.......................................................... 292 9'3 Sport. Művészet . . . ...................................... 267 8'4 T ársadalomtudomány............................................................. 249 7’9 I rodalomtörténet......................................................................... 68 2-2 Vallás ......................................................................................... 59 1-8 B ölcsészet. Életfilozófia.......................................................... 44 1-4 Nyelvészet.................................. 29 0‘9 Általános művek..................................................................... 18 0‘5 A z olvasóteremben olvastak összesen 15.623 kötetet, kölcsönöztek 10.595 kötetet. Ez az arány azonban fordított lenne, ha a kölcsönzés három hónapig, aug. elejétől nov. 1-ig a háborús állapotok folytán nem szünetelt volna, amikor is a könyvanyag biztonsága azt követelte,
