A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1914
1914 / 1-2. szám - Hírek és közlések
került birtokába a Városi Könyvtár Dr. Vámbéry Rusztem egyetemi magántanár úr nagylelkű adományával, amellyel elhúnyt édesatyja, Vámbéry Ármin könyvtárát átengedte. A könyvtárból csak a kéziratok és egyéb a nagy nyilvánosságra nézve kevesebb értékkel biró dolgok kerültek az Akadémia könyvtárába, ügy, hogy a megmaradó gyűjtemény oly értéket képvisel, hogy elhatároztuk annak külön Ázsiai gyűjteményként való kezelését. A gyűjteményt a Városi Könyvtár meglevő anyagából fogjuk kiegészíteni és fejlesztésére egyébként is különös gondot fordítani. A Vámbéry könyvtár nagyobbrészt Ázsia ujabbkori történetére és leírására vonatkozó művekből áll, de nem hiányoznak a régebbi időre vonatkozó fontosabb általánosabb művek sem, úgy, hogy az Ázsiát tárgyaló irodalom kitűnő antológiáját képezi. A gyűjteményhez tartoznak Vámbéry Árminnak Közép-Ázsiai utazásáról megmaradt felszerelése és esetleg Ázsiára vonatkozó képei is. Ami pedig az adományozott könyvtárból az ázsiai gyűjtemény keretébe nem illik, avagy nélkülözhető másodpéldány, a Társadalomtudományi Társaság Pulszky Ágost könyvtárának fogjuk átadni. A Székesfőváros tanácsa dr. Vámbéry Rusztem magántanár úrnak köszönetét fejezte ki és mi is ehelyütt csak meleg hálánknak adhatunk kifejezést könyvtárunknak e rendkívüli gazdagításáért. Uj fiókjaink. Május elsején nyílt meg új fiókunk az állatkertben. A könyvanyag elsősorban természettudományi művekből áll és egyelőre az állatkert bérletjegyes látogatói használhatják. A könyvanyag egy részét kocsi viszi körül a kertben s a sétálók maguk válogathatnak a könyvek között. Távozás előtt a könyvet a kapusnál kell leadni. A forgalom már az első napokban oly nagy volt, hogy a könyvanyagot máris növelni kellett. Május hetedikén nyílt meg a X., Százados-uti kislakástelepen 3. sz. fiókunk. Helyisége mindössze egy szobából áll, néhány olvasóasztallal, kis kézikönyvtárral és folyóiratokkal. A fősulyt ilyen körülmények között természesen a kölcsönzésre fordítjuk. Az első napokban különösen gyermekek keresték fel tömegesen a könyvtárt. A Tanács engedélyezte a Palotai-uton tervezett fiók helyiségében szükséges átalakítás költségeit, úgy, hogy remélhetőleg ez a fiók is megkezdi működését még a nyár folyamán. Az uj könyvtárépület ügye. 1914 április 3-án foglalkozott a középitési bizottság az új könyvtár- épület Kálvin-téri elhelyezésével. Az előterjesztést Schmelhegger Árpád dr., tanácsjegyző ismertette, utána Lajta Béla tervező műépítész fejtett e ki röviden az új megoldásra vonatkozó alternativ terveket és azok előnyeit városépítési és egyéb szempontokból a régi megoldással szemben. A vitát Forbáth Imre dr. nyitotta meg. Beszédében a Tisza Kálmán-téri elhelyezés célszerűtlen volta után hangsúlyozta, hogy a könyvtár egyike volna azon épületeknek, amelyeket a főváros közelgő ötvenéves jubileuma alkalmából a kultúra szolgálatában életbe akar léptetni. A bemutatott terveket úgy a könyvtár, mint a Kálvin-tér kiképzése szempontjából elfogadhatónak mondta. Több felszólalás után melyek részben a könyvtárnak máshová, a kegyesrendiektől átvett dunaparti telekre, a régi zálogház helyére stb. való elhelyezését célozták, részben pedig a bemutatott terveket vették kritika alá, a bizottság az előterjesztést 11:8 szótöbbséggel elfogadta. A pénzügyi bizottság csak május 22-én tárgyalhatta a terveket. Elsőnek Lengyel Endre szólott hozzá, aki a javaslatot örömmel üdvözölte. Elmondta, hogy 1911-ben a Tisza Kálmán-teret pártolta, de most azon az állásponton van ő is, hogy a tér nincs eléggé a főváros centrumában, tehát a könyvtárt ott nem lehet felépíteni. Az új könyvtárnak a többi könyvtár közelében kell lennie, ezért legalkalmasabbnak tartja a Kálvin- teret, annál is inkább, mert ez a telek olcsóbb, mint a másik számbajöhető, t. i. a kegyesrendiek telke. Kétségtelen ugyan, hogy a Kálvin téri telek a leltári értéknél többet ér ; azonban alkalmasabb hely hiányában ezt nem szabad sajnálni, ilyen nagyfontosságú kultúrális intézménytől. Havass Rezső kifejtette, hogy a könyvtárra igen nagy szükség van. Ha a főváros millenáris ajándékának tekintjük, pénzügyi szempontból sem lehet ellene kifogást tenni. Indítványozza, hogy a könyvtárépület előtt vagy annak belsejében Könyves Kálmánnak szobrot állítsanak ; azután Springer Ferenc szólott a javaslat ellen. A kereskedelem érdekei ellen valónak mondta a Kálvin-téri elhelyezést, kifogásolta a számításokat és a telket is túldrágának tartotta. Más telkek kiszemelését hozta javaslatba és halasztó indítványt tett. Több felszólalás következett még ezután, melyekre Bárczy István polgármester reflektált. Foglalkozott az egyes kifogásokkal és kérte a bizottságot, ne késleltesse a könyvtár építését. Súlyt fektetett arra is, hogy a képtá is a Kálvin-térre helyeztessék, ahol sokkal többnek könnyen hozzáférhető. A bizottság ezután az előterjesztést elfogadta és Havass Rezső indítványát a Tanács figyelmébe ajánlotta. A székesfőváros Tanácsa ezek alapján elkészítette javaslatát, melyet a folyó évi május 27-iki közgyűlés elé terjesztett. Wildner Ödön tanácsnok ismertette a javaslatot a Kálvin-tér, Ráday- és Oroszlán-utcák közt fekvő ingatlanoknak a fővárosi könyvtárt, a fővárosi képzőművészeti múzeumot és a szabadiskolát magában foglaló közművelődési intézet céljaira leendő átengedése tárgyában. Polgár Károly szólalt fel elsőnek. Foglalkozott a Tisza Kálmán-téri elhelyezés előnyeivel és rátért a kegyesrendiek telkére is. A Kálvin-téri megoldást nem látja eléggé megindokoltnak. A telek értékelése a Tanács előterjesztésében, szerinte alacsony, mert helyesen értékelve sokkal magasabb értéket képvisel, mint a kegyesrendiek telke. A kereskedelem érdekében is állást foglal a terv ellen; 187 188
