A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1914
1914 / 1-2. szám - Néhány nevezetesebb új könyv
Néhány nevezetesebb aj könyv Einige bedeutendere neue Bücher — Some important new books Adams, Brooks. The theory of social revolutions. New York : Macmillan 1913. 240 p. 26552 A The law of civilisation andfdecay szerzője, miként jelen művének előszavában mondja, több mint húsz esztendei tanulmány eredményét tárja olvasói elé. Tulajdonképen az Északamerikai Egyesült-Államok belpolitikája és társadalmi alakulása néhány égető kérdésének éles rajzát adja s különösen az Egyesült - Államokban külön államhatalomként szereplő birói hatalmat teszi vizsgálata tárgyává. A kapitalista alapokra helyezkedett kormányzat követelménye az általa könnyen befolyásolható bírói szervezet, mely teljesen független hatalmát hangsúlyozva, mindenben nagy befolyásolói kívánsága szerint cselekszik. Foglalkozik a bírói hatalom határok közé szorításának kérdésével, a bíróságok s különösen a legfőbb bíróság, Supreme Court helyzetével, e helyzet kialakulásával és visszásságaival. Altenloh, Emilie. Zur Soziologie des Kino. Die Kino-Unternehmung und die sozialen Schichten ihrer Besucher. Jena : Diederichs 1914. 102 p. (Schriften z. Soziologie d. Kultur, 3.) 27006 Szerző két szempontból veszi vizsgálat alá a mozgófényképészet kérdését. A termelők szempontjából, vizsgálva a filmgyártás fejlődését, technikáját, az egyes országok részvételét a filmprodukcióban, majd a filmgyártás gazdasági körülményeit, a filmkölcsönzést, a kis színházak sorsát, végül a filmterméket magát, a különböző felvételeket, ezek cenzúrázásának kér dését, a gyermekeknek bizonyos előadásoktól való visszatartását s a mozi-adót. A közönség szempontjából vizsgálat alá veszi a mozgófényképeket, mint az élvezetkielégítés egy olcsó lehetőségét, majd a közönség egyes csoportjainak ízlését igyekszik feltárni, foglalkozik végül a mozi és a színház viszonyával. ben a munkabér és a tőke, a népesség és az élelmiszerek kérdésének, a vagyonmegoszlás törvényeinek tárgyalása után következik a gyógyszer, a földreform minden oldalú bemutatása s ez alapon egy szebb jövő megvázolása, »melyben a kapzsiság nemes szenvedélyekké vált, az egyenlőségből születő testvériség elfoglalja az irigység és félelem helyét, melyek most az embereket egymás ellen sorakoztatják és ha az észbeli erő fölszabadul ama viszonyok folytán, melyek a legszegényebbnek is kényelmet és nyugalmat biztosítanak, ki lesz képes azokat a magaslatokat megmérni, melyek felé civilizációnk emelkedhetik?« Gopcevic, Spiridion. Das Fürstentum Albanien, seine Vergangenheit, ethnographischen Verhältnisse, politische Lage und Aussichten für die Zukunft. Berlin : Paetel 1914. 356 p. 17 t. (Veröff. d. alig. Ver. für deutsche Literatur) 27975 Jelen kötetben a szerző főkép etnográfiái szempontból foglalkozik Albániával, míg történetét s politikai helyzetét csak egész röviden tárgyalja. Szerző maga albán, hazájának alapos ismerője s igy épen néprajzi adataiban lehet leginkább megbízni, de maga is hangsúlyozza, hogy igyekezett sovinizmusmentesen írni meg könyvét, melyet nemsokára követni fog egy újabb kötet »Albánia és Montenegro története« címen. A malisszorok, mirditák, a városok katholikus népének s a mohamedán albánoknak élete, a vérbosszú szerepe, a népmondák és népdalok bő tárgyalása képezik a kötet fő tartalmát, melyhez Albánia nevezetesebb vidékeinek és városainak leírása csatlakozik. Holtzendorff, Franz v. Enzyklopädie der Rechts“ Wissenschaft in systematischer Bearbeitung* Bd. 1— . [1573.] 7. Aufl. Hg. v. Jos. Kohler. München: Duncker 1913— . K 3400/ Djuvara, T. G. Cent projets de partage de la Turquie (1281—1913). Préf. de Louis Renault. Paris : Alcan 1914. X, 648 p. A szerző, ki aktiv román diptomata, e könyvében a keresztes háborúktól a mai napig terjedő tervezeteket közli, melyek diplomáciai tárgyalásokban és^ publicisztikai munkákban találhatók Törökország fölosztására nézve. E terveket érdekes, részben egykorú térképek kisérik. Egyesült-Államok. Congress. Senate. Agricultural cooperation and rural credit in Europe. Washington: Govern, print, office 1913. 916 p. E mű két bizottság jelentése, melyek egyikét több amerikai állam küldte ki, másikát pedig Wilson elnök, »hogy tanulmányozzák az európai államokban a kooperativ jelzálogbankokat és a mezőgazdasági hitel- szövetkezeteket.« Csaknem az összes európai államok szerepelnek e jelentésben, Magyarország is. (p. 121— 174.) Hetedik kiadásában a német jogtudomány egészen legújabb állása szerinti tartalommal jelent meg Josef Kohler berlini professzor szerkesztésében Holtzendorff enciklopédiájának harmadik és negyedik kötete. A gyűjtemény harmadik kötetében Otto Gierke irta meg a kereskedelmi jogot, Georg Cohn a váltó- és esetjogot, H.1\-Trumpler a tőzsde- és bankügyletek jogát Kohler a polgári perrendtartást és végrehajtási jogot, Emil Dorner a perenkivüli eljárási jogot. A negyedik kötetben foglaltatnak Gerhard Anschütz-től a német közjog, Paul Schven-tői a német közigazgatási jog, Kari Flesch és Frdr. Hiller-tói a német iparjog, Ernst Blume-tői közlekedési jog, G. Strutz-tói, az adóügyi igazgatás joga, Ludw. Lass-tói biztosítási jog, Franz Dochovt-tói a rendészet különböző ágainak tárgyalása. Koch, Hugo. Gartenkunst im Städtebau. Berlin : Wasmuth 1914. VIII, 256 p. 7553 A szerző építész és elsősorban ily szempontból tárgyalja a kérdést. Művének alapjául személyes benyomások szolgáltak, melyeket az Egyesült Államokban és Angliában nyert, azonban német, francia, olasz, magyar és osztrák városok példáira is hivatkozik. George, Henry. Haladás és szegénység. [Progress and poverty. 1881.] Ford. Braun Róbert. Bp.: Athenaeum 1914. 572 p. 28664 George jogos büszkeséggel állította, hogy e müve- egyedül több vevőre talált, mint az összes addig megjelent közgazdaságtani könyvek együttesen. Méltán mondhatta ezt, mert a problémák, melyek művében foglaltatnak, a gazdasági élet fejlődésére nézve valóban mindenkor a legnagyobb kihatással voltak. MűvéMarx, Roger. L’art social. Préf par Anatole France. Paris: Charpentier 1913. XI, 312 p. 27069 Auatole France előszavából: »Miként Emerson Amerikában és Morris Angliában, Franciaországban Roger Marx a szociális művészet nagy apostala. Ő hirdette az iparművészetek nemzetközi kiállításának elvét, ő nyittatta meg az iskola kapuját a művészeteknek, az évenkénti müldállítosokét az iparművészeknek ; 75 76
