A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1914
1914 / 1-2. szám - Zambra A.: A Fővárosi könyvtár Zichy-kódexe
jutalmazta. 1528 deczember 19-én az adóhivatal főnökévé nevezték ki (Proto dei Governatori deli’ En träte).« A második lap elülső oldalát építészeti részleteket és díszítményeket példázó rajzok borítják, míg hátsó oldalán költeményekkel (terzina-kkal, sonetti-kkel, strambotti-kkal) találkozunk. Innen kezdve ily kettős beosztással készült a kódex : a lap első oldalán rajz, a hátsó oldalon szöveg. Kivétel a 15., 35. és 51. lap, melyeknek első lapján van szöveg, mert a 16., 36. és 52. lap első oldalára szánt rajzok a megelőzőek hátsó oldalait is elfoglalják. A rajzok többnyire római emlékek után készült építészeti és díszítő részleteket ábrázolnak. A kódex első részének szövegét olasz költemények alkotják, a már leírt első lapot és a 9. lapnak latin és olasz szentencziákat tartalmazó hátsó oldalát kivéve. Ez első rész a 86. lapig terjed. A 87., 88. és 89. lap hátsó oldalán szépen rajzolt, kalligráfikus nagy kezdőbetűket találunk. A második rész a 89. lap hátsó oldalának végén kezdődő és a 164. lapig terjedő mértani és építészeti traktátumot tartalmaz, melynek már említett első bevezetése a kódex első oldalát foglalja el, s melynek itt egy második bevezetése van. A bevezetés kezdődik : »La praticha di giometria del misurare si divide in 3 partte, cioé altrimetria (sic), planjmetria et steriometria. Altrimetria é quando misuraremo l’altitudine e la longitudine d’una cossa, planimetria quando la lungeza d’una cossa misuraremo, streriometria é quando misuraremo la longeza e la largeza e la profonditá. Secondo el primo modo investighiamo le dimensionj déllé linee, nel secondo modo le dimensionj superficialj, nel terzo modo investighiamo le dimensionj corporallj«. Maga a traktátum pedig így kezdődik: »Veduto la nostra (hiányzik) dile- tarsse dell’arte de l’architetura ho terminato cierchare e rachogliere de le antiche e moderne hopere quantunqueel mio debile inzegno sia pure per satisfare a quellj mi sforzaro pigliando el sugietto de le mié simplice parole. Sichome dice Vitruvio l’architetura chonsiste in due chosse, in fabricha . .. stb.<< A hátsó lapok itt is rajzokkal borítvák. A 167—170. lapon latin rövidítések magyarázatát találjuk alfabetikus sorrendben ; hiányzik az a, b, s a c betű egy része, mert a kódex illető lapjai elvesztek. A kódex harmadik része vegyes tartalmú. A 187—191. lapon latin és görög feliratokra bukkanunk. A 193., 195,, 196. lap hátsó oldalán, valamint a 194. lap mindkét oldalán újra olasz költeményekkel találkozunk, mig a 193., 195., 196. lap elölső oldalát rajzok díszítik. Az utolsó, 199. lap első oldalán a következő szöveg olvasható : S Zuan da martigga — da Treviso piero ziani da Venezia teniva el Co alesio da Bergamo j rivaguardava zuan da lamassa ( & sancto MCCCCLXXXVIIII \ Martin spagnuol í soprastava j Hieronymo Mallatim ( K f Misier Gabriel Gradenigo ( Provisnres v Misier Justiniam Morexini 1 rruvlsores questa si é la livellacion seconda«. Alatta a Brenta-folyó vázlata, a fölállított gátak megjelölésével. A kódex több lapja [109. (e és h), 110. (e és h), 171—186. (h), 188—191 (e)., 199. (h) üresen maradt, mig a 11., 21., 32., 44., 47., 95—96., 113—118., 143., 165—166., 192., 197—198. lapok hiányzanak. Az 199. lapon bejegyzett 1489., s az l.h lapon olvasható 1535., 1536., 1545. évszámon kívül még az 1509. évszám fordul elő a kódex 57.h és58.h lapján. A 30.e lapon a következő bejegyzés található : »Quando andate a Urbino djmandate di Francesco di Giorgio da Siena a cá o a sua buthegha«. A kódex külső történetéhez tartozik, hogy a szöveg nagy részét utóbb, későbbi rajzokat tartalmazó papírlapokkal ragasztották le. Ezeket a Szépművészeti Muzeum metszet-osztálya laboratóriumában, a Fővárosi könyvtár hozzájárulásával gondosan eltávolították. A laboratórium ezúttal is szép munkát végzett, mert a kényes eljárás se a leszedett lapok se a kódex legkisebb sérelmébe nem került. A későbbi lapok alól századok múlva előkerültek végre a költemények értékes szövegei, s így teljesült Henszlmann erre vonatkozó régi óhaja4). Kódexünk költészeti részében több szerzőtől származó költeményeket tartalmaz s a kódexeknek a XV. század végén és a következőnek elején éppen nem gyakori, florilegium jellegű csoportjához tar- tozik.Az ily kéziratokban szerkesztőik összegyűjtötték mindazon költeményeket, vagy költeményrészleteket, melyek figyelmüket egy s más oknál fogva megragadták. Irodalomtörténeti szempontból legbecsesebbek az ily gyűjtemények, ha a kortársak költeményeit foglalják magukban, nemcsak azért, mert gyakran kiadatlan anyagot közvetítenek az utókornak s mert más esetleges későbbi kiadásoknál megbízhatóbb az átírásuk, hanem mert a kor irodalmi ízlésének is érdekes és fontos dokumentumai. A Zichy kódex a beléjegyzett évszámok s a kézírás jellegének tanúsága szerint a XV. század utolsó és a XVI. század első éveiből származik. A benne foglaltató költemények (barzellette, *) *) Lásd Henszlmann Imre id. tanulmányát. 03 64
