A Fővárosi Könyvtár értesítője 1913
2013 / 6. szám - A Fővárosi Könyvtár adományozóinak jegyzéke az 1913. év IV. negyedében
HÍREK ÉS KÖZLÉSEK. 1200 négyzetöl; a könyvtár céljaira azonban nem az egész telek szükségeltetik ; kisebb felére bérházat lehet építeni, vagy esetleg városi múzeumot. Lajta építész úr tett is erre vonatkozó számításokat. Lajta Béla építész : A könyvtár építési költsége 2.250.000 K-t, a Múzeumé 1,245.000 K-t tenne ki. A könyvtárt kisebb összegből felépíteni nem lehet, mert nem normális épületről van szó s ezért 40 K egységárat kell köbméterenként felvenni. Dr. Bárczy István polgármester : A Fővárosi Múzeum tervét itt nem lehet tárgyalni. Kérdezi, hogy mennyi pénz áll a könyvtár építéséhez rendelkezésre. Dr. Szabó Ervin könyvtárigazgató : A Millenniumi alapból 1,360.000 K áll rendelkezésre, a 2 millióhoz hiányzó összeget a közgyűlés a kölcsönalapból szavazta meg. Ez az összeg majd az évi 80.000 K-s részletekből térül meg. Az előirányzott összegben a könyvtár berendezése is benn foglaltatik. A Kálvin-téri telken azonban lehet egy bérházat is emelni a könyvtárépület mellé. Lajta Béla építész: A bérház a telek értékét is számítva 1,615.000 K-ba kerülne ; évente bruttó 131.000 K-t jövedelmezne. Nem lehet 3 emeletnél magasabbra építeni, mert túlságosan elsötétítené a könyvtárat. Wolfner József nem akarja a Kálvin-téri telket felhasználni. Úgy véli, a könyvtárt inkább a város északi vagy keleti részében kellene elhelyezni, mert a város inkább ezen irányokban terjeszkedik. A Kál- vin-tér mellett különben az egyetemi és múzeumi könyvtárak is vannak. Dr. Bárczy István polgármester : A nagy nyilvános könyvtárnak épen centrális fekvésűnek kell lennie, és különben is lesznek fiókkönyvtárak a város külső részeiben. Budapest nagy könyvtárai igen jól lehetnek egymás mellett elhelyezve, mert egymásra sokszor rá vannak szorulva és kiegészítik egymást. Azután a könyvtárt úgy kell elhelyezni, hogy könnyen lehessen megtalálni és barátságos külsőt is kell neki adni. A fővárosnak a belső területen sok telke nincs, a parlament melletti vidék kívül esik a forgalmon s ezért ö is a Kálvin-téri megoldást tartja legjobbnak, valamit különben oda is kell építeni. Dr. Forbáth Imre elfogadja a Kálvin-téri elhelyezést, mert csendes ponton volna a könyvtár elhelyezve; a Tisza Kálmán-tér mint nem elég központi fekvésű, itt szóba sem jöhet. Dr. Szabó Ervin könyvtárigazgató: Ha a közgyűlés által megszavazott összeg nem elegendő a könyvtár felépítéséhez, akkor legfeljebb egy kisebb könyvtárépületet kell építeni. Dr. Feleki Béla : a Tisza Kálmán-téri telek nem kerülne pénzbe, de beépítenénk a teret. Iskolákon kívül a főváros semmi nagyobb kulturintézetet nem létesített; egy könyvtár minden bizonnyal a legjobb kultúrintézmény, s ha ezt nem a célhoz méltóan fogják megcsinálni, a könyvtári bizottságot fogja elsősorban a szemrehányás érni egy ilyen drága telek felhasználása miatt. Azonban vállalja a felelősséget, hogy ha a Kálvin-téri elhelyezést lelkesedéssel fogadja el a bizottság, ott a könyvtárat meg lehet csinálni, mert ott oly intézményt létesíthet ezzel a főváros, mely úgyszólván nemzeti ajándék számba mehet. Teret beépíteni még a rossz gazdasági viszonyok dacára sem szabad. Az új könyvtár tervei olyanok legyenek, hogy a lakosság szaporodását és a könyvtár iránt való rokonérzésük emelkedését is tekintetve véve, az igényeknek évtizedekre megfeleljen. Ismételten hangsúlyozza azonban, hogy ehhez egyhangú hozzájárulás szükséges. Dr. Szabó Ervin könyvtárigazgató : A Múzeumot esetleg ki lehet szorítani és helyét elfoglalni. Lajta Béla építész : A Múzeumot úgy is terveztük, hogy esetleg erre fel lehessen használni. De az egész telket is be lehetne építeni a könyvtárral és így sem kerülne sokkal többe. Dr. Feleki Béla : Kisebb telken bizonyára olcsóbban lehet építeni. Dr. Szabó Ervin könyvtárigazgató : Könyvtárt általában nem volna szabad 2 emeletnél magasabbra építeni. Hivatkozik angol és amerikai példákra. Wolfner József : A közönség érdekei a legfontosabbak, ezekre kell legelső sorban tekintettel lenni. A könyvtárt 4 emeletre kell építeni ; ilyen drága helyet másképen nem szabad kihasználni ; a könyvtár belső berendezését is ennek megfelelően kell megcsinálni. Dr. Harrer Ferenc tanácsnok városrendezési szempontból is legjobbnak tartja a Kálvin-téri megoldást. A Múzeummal való összekapcsolás nem szerencsés gondolat; a Múzeum inkább a Várba való. A kibővítés szempontjából egy másik középületnek odavaló helyezését nem találja helyesnek, mert adott esetben azt is máshová kellene helyezni. A határozathozatal azonban sürgős. A reformátusok már f. évi május havára felmondtak az ő épületükre : bár az ö új épületük tervezésében meglehetősen szabadjukra hagyták őket, még most talán lehet valami befolyást rájuk gyakorolni, mert a két új épületnek egymást városesztétikai szempontból tönkretennie még sem szabad. A templom miatt túlmagas épületet nem szabad emelni, hanem inkább álmenetet létesíteni az ottani épületek között. Ifj. Chorin Ferenc és Lengyel Endre is csatlakoznak a Kálvin-téri tervhez. Dr. Bárczy István polgármester kijelenti, hogy a bizottság a Kálvin-téri elhelyezést határozza el. A terveket jelenleg nem kell megvizsgálni. Márkus Miksa mindig azt hallotta, hogy csak 2,000.000 K áll rendelkezésre; pedig ha a Kálvin- térre építünk, valószínűleg nagyobb összeg kell és akkor a pénzt nem szabad sajnálni. Dr. Feleki Béla ismétli a már előbb mondottakat és az olvasóterem berendezéséről kíván felvilágosítást. (Az elnöklést Wildner Ödön tanácsnok veszi át.) Dr. Szabó Ervin könyvtárigazgató : Kényelmesebb, ha alacsonyabban építünk, azonban könyvtártechnikai szempontból nincsen akadálya annak, hogy magasabbra építsük a könyvtárépületet. Túlnagy olvasóterem nem szükséges, mert inkább az otthoni olvasást, a kölcsönzést akarja propagálni. Az anyag is túlnyomólag arra van szánva. Dr. Feleki Béla ezt helyesnek tartja, de a könyvtárnak is úgy kell, hogy berendezve legyen, hogy az ott használók is minden kényelmet megtaláljanak és szívesen menjenek oda. Ha már megépítik a könyvtárt, építsék meg jól s inkább az egész telket használják fel rá. (Általános helyeslés.) Dr. Lengyel Endre: Sok olyan ember van, kinek nincs megfelelő otthona ; azért kell minél nagyobb olvasóterem. Dr. Szabó Ervin könyvtárigazgató : A Tisza Kálmán-térre úgy volt tervezve ; a Kálvin-téren is meg lehet építeni, félmillió többletköltséggel. Dr. Wildner Ödön tanácsnok: A közgyűlés elé a terveket is kell vinni, mert ott az épület külsejét is el kell dönteni. Barátságosabb külsőt szeretne ; a tér is azt kívánná meg. 443 444
