A Fővárosi Könyvtár értesítője 1912
1912 / 1. szám - Jelentés a Fővárosi Könyvtár működéséről 1911-ben
JELENTÉS 1911-RÖL A táblázatban nincsen beleértve azon látogatók forgalma, akik csak a kézikönyvtárt vagy a folyóiratokat használták. Ha ezekről is vezetnénk statisztikát, számaink legalább megháromszorozódnának. Nyitva volt a könyvtár összesen 359 napon, együttvéve kb. 1700 órán át. Egy napra átlag 40 olyan olvasó esett, akit ki kellett szolgálni. A kölcsönzők lajstromában 689 olvasó volt bejegyezve, akik foglalkozás szerint a következő- kép oszlanak meg: A kölcsönzők foglalkozása Beruf der Entleiher — Profession des emprunteurs. Fővárosi bizottsági tag.......................................................... 1 Fővárosi tisztviselő.................................................................. 39 Egyéb közhivatalnok.............................................................. 13 Fővárosi tanszemélyzet.......................................................... 29 Egyéb „ 9 Ügyvéd és ügyvédjelölt.......................................................... 60 Orvos, gyógyszerész.............................................................. 6 Mérnök, építész...................................................................... 5 író és hírlapíró ..................................................................... 33 I paros, kereskedő.................................................................. 22 Bérmunkás............................................................................. 13 M agántisztviselő..................................................................... 105 F őiskolai hallgató.................................................................. 195 Közép- és szakiskolai tanuló . ........................................... 146 M agánzó................................................................................. 4 Egyéb..................................................................... 9 Összesen . . . 689 A NYILVÁNOS KÖNYVTÁR Erős hitünk, hogy a könyvtár bajain, azon a visszásságon, hogy ily értékes, gonddal megválogatott és részben csak minálunk található anyagnak, a főváros népességének csak kis hányada veheti hasznát, ezen a gazdaságtalanságon csak a nyilvános könyvtár fölállításával segíthetünk, amely egyben a fővárosi népesség legszélesebb rétegeinek jogos és sürgős és mindenütt a világon hasonló nagyvárosokban százszor jobban kielégített vágyát jó olvasmány iránt teljesíthetné. Ezért alulírott idejének és erejének legjavát a nyilvános könyvtár ügyének szentelte. Hogy mily sovány eredménnyel, arról a bevezetésben röviden beszámoltunk. A központi könyvtár dolgának lassú előrehaladása természetes törekvésünkké tette, hogy a központ létesüléséig fiókkönyvtárak teremtésével próbáljuk munkánkat bevezetni. Ebben a törekvésben váratlan támogatást kaptunk a Deák Ferenc szabadkőműves páholy részéről, amely jubileumát ülvén, 20.000 K-t bocsátott a székesfőváros rendelkezésére egy fiókkönyvtár céljaira. Ez a példaadás szempontjából is kitűnő cselekedet a programmunk szerinti legjobb kezdés lehetőségét adta kezünkbe; de ugyanazokat az akadályokat, amelyek a központi könyvtár útjában álltak, ezen kis könyvtár útjából sem tudtuk elhárítani. Módunkban lett volna továbbá a Budai könyvtáregyesület könyvtárát átvennünk. Az okok egymásba fonódása itt is meghiúsította egyelőre szándékunkat. Minthogy nagy épületünk lesz valamikor, tehát most a nyomorúságosnál is rosszabb helyiségben kell sínylődnünk; ebben a helyiségben pedig lehetetlen a fiókok számára megfelelő személyzetet kiképeznünk. Ugyanez a helyi ok akadályozta meg végül, hogy az Európai lapszemle c. sajtóvállalat kitűnő ajánlatát, hogy kb. 200 magyar és külföldi hírlapot bocsát rendelkezésünkre, elfogadhassuk. Ilyenformán a decentralizáció szükségletének egyedüli terméke a nem pedagógiai részében a Fővárosi Könyvtár vezetése alá került Pedagógiai gyűjtemény, amely az év vége óta a Pedagógiai szeminárium helyiségében főként a tanszemélyzet használatára működik. Az összes tényezők fokozottabb tevékeny érdeklődésére van szükség, hogy ügyünk gyorsabban haladjon. Budapesten, 1912 elején. - Fn. / \ Dr, Szabó Ervin, U»(l«?estt-y te*“' \eustiv ’ 17 18
