A Fővárosi Könyvtár értesítője 1911
1911 / 1. szám - Jelentés a Fővárosi Könyvtár működéséről 1910-ben
7 JELENTÉS 1910-RŐL 8 SZEMÉLYZETI ÜGYEK. w V KJ Hogy a Fővárosi Könyvtár üzemzavar és zökkenés nélkül legyen majd nyilvános könyvtárrá átalakítható, a könyvállományt revideálni kell, részben újra katalogizálni és teljesen más elvek szerint fölállítani. Az ezzel járó új munka és az új könyvtár előkészítésével kapcsolatos egyéb teendők ellátására új munkaerőkre volt szükségünk. A könyvtári bizottság javaslatára a tanács június elsejétől két új női hivatalnok és második ügyelő alkalmazását engedélyezte és megengedte, hogy Kőhalmi Béla számsegéd továbbra is a Könyvtárhoz beosztva maradjon. A szükséges fedezetről póthitel útján kell gondoskodni, amelyet a közgyűlés akadálytalanul engedélyezett. A két új állásra a polgármester úr Toperczer Valéria és Váradi Irma kisasszonyokat nevezte ki, ügyelőül Kavallér Józsefet alkalmaztuk. Ezekkel együtt a könyvtár személyzete az év végén 3 tisztviselőből, 1 beosztott tisztviselőből, 3 férfi és 5 női id. hivatalnokból, 2 ügyelőből és 2 szolgából állott. Az év folyamán több id. hivatalnok magasabb fizetési osztályba lépett. Hogy a nyilvános könyvtárak berendezését és működését közvetlen szemléletből is megismerjék, több hivatalnok kapott külföldi tanulmányútra megbízást. Dr. Gárdonyi Albert Párisban és Londonban járt, Enywári Jenő Bécsben, Staindl Mátyás Bécsben és Drezdában, Kőhalmi Béla Berlinben, Drezdában, Pózenben nézett körül ; végül alulírott Angliában és Németországban tanulmányozta a nyilvános könyvtárakat és a szabad oktatás intézményeit. A Könyvtár szervezeti kérdéseit és egyéb folyó ügyeit a személyzet időnkint tartott értekezletein szoktuk megbeszélni. December havában dr. Basch Imre id. hivatalnokot, akinek különösen sok praktikus kezdeményezés ötletét köszöni a Könyvtár, a polgármester úr a szociálpolitikai ügyek munkakörében való közreműködésre az elnöki ügyosztályba helyezte át; helyét Dienes László foglalta el, aki 1909-ben már alkamazottja volt a könyvtárnak s azóta a párisi egyetemen folytatta tanulmányait. PÉNZÜGYEK. 1909-ben fölhasználtuk utolsó részleteit azoknak a rendkívüli hiteleknek, amelyeket a Könyvtár hiányainak pótlására három éven át évi 5000 koronában és könyvkötésre egyszeri 5000 koronában engedélyezett volt a közgyűlés. Nehogy visszaessünk a könyvtár gyarapítása tekintetében, a rendes könyvbeszerzési hitelt 6000 koronáról 11.000-re, a könyvkötés hitelét 2000-ről 2500-ra emelték föl. A személyzet szaporodásával számoltak, amikor a segélyek, jutalmak és utisegélyek hitelét 500 koronáról 1000-re emelték, kiadványaink gyarapítását pedig azzal tették lehetővé, hogy nyomdahitelünk 1500 koronáról 3000 koronára emelkedett. Ezek folytán a Könyvtár 1910. évi költségvetése így alakult: 1. cím: személyi kiadások.......................................................... ... 27.100 K 2 . „ segélyek, jutalmak és utazási költségek................... 1.000 „ 3. „ dologi kiadások.......................................................... 2.500 „ 4 . „ könyvbeszerzés.......................................................... 11.000 „ 5 . „ könyvkötés.................................................................. 2.500 „ 6 . „ katalógusok és értesítők........................................... 3.000 „ Ö sszesen ... 47.100 K Ehhez az új könyvtár előkészítésének költségeire engedélyezett póthitel......................... . , 7.400 „ M indössze . . . 54.500 K GYARAPODÁS A Könyvtár újjászervezése óta művekben a legnagyobb gyarapodást a jelentés évében értük el. Iktatókönyvünk nem kevesebb, mint 5748 sorszámot tartalmaz; ebből új munka 4408, folytatás 1340. Az előző években a folytatások aránya sokkal nagyobb volt, amit a következő összeállítás mutat : Év Összes gyarapodás (mű) Ebből új munka folytatás 1907 . . . . 5.178 ? ? 1908 . . 4.436 3.190 1.246 1909 . . . . 4.991 3.610 1.381 1910 . . . . 5.748 4.408 1.340
