A Fővárosi Könyvtár értesítője 1910
1910 / 1. szám - Apró közlemények
133 hírek és közlések 134 HÍREK és közlések A Fővárosi könyvtár ügye a főváros közgyűlésén. A Fővárosi könyvtár működési körével és eredményeivel egyáltalán nincs összhangban a könyvtár elhelyezése, amely a legkezdetlegesebb követelményeknek sem felel meg. Ez indította arra Ballagj Aladár egyetemi tanárt, hogy a f. évi március hó 16-án tartott közgyűlésen a könyvtár elhelyezése tárgyában interpellációt intézzen a polgármesterhez. Az interpelláció Ballagj Aladár felszólalásának kivonatával együtt megjelent a Fővárosi Közlöny f. évi 25. számában s onnan vesszük azt át: Dr. Ballagi Aladár utal arra, hogy a székesfőváros újabb alkotásai között a legsikeresebb alkotások közé tartozik a Fővárosi könyvtár, amely céltudatos munkát fejt ki, olyan katalógusokat ad ki, amilyeneket egyetlen fővárosi könyvtár sem publikál és oly szolgálatot tesz főkép az aktuális kérdések irodalmának összeállításában és a folyóirat cikkek lajstromba vevésével is, hogy minden gondoskodásra méltóvá tette magát. Ez az intézet ez idő szerint a központi városházának a Károly-körúti frontján egy oly épületben van elhelyezve, amelynek felerésze már omló félben van, felerészét tudomása szerint már ki kellett ürít- tetni, a másik felére nézve is küszöbön van az omladozás, bármikor bekövetkezhetik a katasztrófa és ez nagyon veszedelmes lesz a fővárosi könyvtárra nézve. A tanács ezt tudomásul véve, amint szóló értesült, azon tervet forgatja a fejében, hogy a könyvtár telepíttessék át a Sándor-utcai régi országház épületébe, pedig ez nem volna helyes, mert ez az épület semmiféle közkönyvtár céljára nem alkalmas, az egy teljesen körülzárt terület, kicsiny, sötét és tűzveszélyes; 1865-ben építették azt 1—2 esztendőre, tehát ép oly omlatag, mint az az épület, melyből kiköltöznék a könyvtár. Igen fontos szempont ennek a kitünően működő könyvtárnak az elhelyezése. Ez a könyvtár egyesíti magában a másutt, pl. Párisban is különválasztott tanácsi és törvényhatósági könyvtárak feladatát: itt a kettő együtt van és maradjon is együtt, mert ez a helyes fejlődés, de ennek a könyvtárnak természetszerűleg a központi városháza területén kell lennie, ha másutt nem, a központi városház nagy udvarán kell ideiglenesen elhelyezni. Ez a terv nagyon csekély költséggel megvalósítható, annyival inkább, mert ami a legdrágább, a szekrények és a polcok olyan rendszerűek, hogy azokat akármilyen helyiségbe bármikor át lehet vinni, tehát a legnagyobb költség meg van kiméivé. Ezek vezették szólót arra, hogy a Fővárosi könyvtár,ügyében a közgyűlésen interpellációt terjesszen elő, amely hivatva van arra, hogy megnyugtatást szerezzen a város köreiben. Interpellációja a következő: 1. Van-e tudomása a polgármester úrnak arról, hogy a Fővárosi könyvtár kitűzött céljának immár alig-alig tud megfelelni, amiatt, mert rozoga és szűk helyiségeiben az űj szerzeményeket nem lehet többé elhelyezni, és mert az olvasószoba sötét, alacsony és állandóan túlzsúfolt? 2. Van-e tudomása arról, hogy a Fővárosi könyvtár ebbeli bajain azzal akarnak segíteni, hogy 1911-től fogva a könyvtárt a Sándor-utcai régi országházban helyezik el, holott ennek mindenfelől körülzárt, terjeszkedésre nem alkalmas területen fekvő, ócska és tűzveszélyes épülete egyáltalán nem való semminő közkönyvtár céljaira? 3. E körülmények tekintetbe vételével helyénvalónak látja-e a polgármester úr minél előbb akként intézkedni, hogy a Fővárosi könyvtár a központi városháza területén, a közigazgatási hivatalok tőszomszédságában állíttassák föl, egyelőre ideiglenesen ugyan, de a modern kívánalmaknak megfelelő helyiségben és fölszereléssel? Az interpelláció közöltetik a polgármester úrral. Az interpellációra dr. Bdrczy István polgár- mester az április 13-iki közgyűlésen válaszolt és pedig úgy, hogy a Fővárosi könyvtár körüli bajokról
