A Fővárosi Könyvtár értesítője 1910
1910 / 3. szám - Apró közlemények
401 HÍREK és közlések 402 hírek és közlések Könyvtári hírek. Az új könyvtár előmunkálatai a nyáron át is folytak és a személyzet munkaidejét nagymértékben igénybevették. Hogy a nyilvános könyvtárak berendezését és működését a könyvtár tisztviselői tapasztalatból is ismerjék, többen kaptak megbízást külföldi tanulmányútra. Dr. Szabó Ervin Anglia és Németország népkönyvtárait és szabad oktatási intézményeit tanulmányozta, dr. Gárdonyi Albert Párisban és Londonban járt, Enyvvári Jenő Bécs- ben nézett körül, Staindl Mátyás Bécs, de főként Drezda könyvtárait, különösen a Hofmann- féle könyvtárt nézte meg, Kőhalmi Béla Berlin, Drezda, Pózén stb. művelődési intézményeivel ismerkedett meg. A tanulmányutak és előkészületek miatt katalógusunk közlése nem haladhat a korábbi gyorsasággal. Az Értesítő 2. száma is valamivel később jelent meg, mint egyébkor szokott. Mindazonáltal folynak a Közlemények előreláthatóan legközelebbi füzetének munkái, mely a társadalomtudományi kutatás irodalmi segédeszközeit fogja összefoglalni. Augusztus havában megjelent a Közlemények 7. száma, A községi nyilvános könyvtár ügyében tartott szakértekezlet jegyzőkönyve. A koleraveszély alkalmából kiadtuk az Aktuális kérdések irodalma c. sorozatunk 6. számát, Az ázsiai kolera címmel. A községi iskolák könyvtárai 1909/10-ben. A nyilvános könyvtár fölállításáról szóló Emlékiratban már foglalkoztunk azzal a kérdéssel is, hogyan lehetne az épen nem csekély összegeket, amelyeket a főváros iskolai könyvtáraiba évről-évre befektet, gyümölcsözőbbé tenni. Mert siralmas állapot, hogy mialatt külföldön a községi könyvtárak akkora köl- csönforgalmat érnek el az iskolás gyermekek közt, hogy egy-egy könyvüket 15—20-szor is megforgatják évenkint, addig Budapest összes községi iskolai ifjúsági könyvtárai tíz kötetet is alig forgatnak meg 12-szer; s amikor például Birminghamben egy iskolás gyerek átlag 15 kötetet olvas el évenkint, ugyanakkor Budapesten 3-at — s bizonyára nem jobbakat — olvas. Azt javasoltuk ezért, hogy a főváros szakítson az iskolai könyvtárak rendszerével, s a föntartásukra fordított évi 25— 30.000 koronával emelje az új nyilvános könyvtár dotációját, amely „teljesebben^ gyorsabban és kényelmesebben“ fogja kiszolgálni a tanárokat és a tanulókat egyaránt. Ez a javaslatunk már a könyvtári szakértekezieten ellenmondást fakasztott, sőt akadt fölszólaló, aki ebből „a tanári kar lebecsülését“ olvasta ki, olyan motívumot, amely bizonyára még a tudat alatti rétegben sem élhetett az Emlékirat szerzőjében; hiszen azt írta ottan, hogy „minden egyebet tanár és tanuló egyaránt teljesebben, gyorsabban,kényelmesebben kap meg az általános könyvtárban“. (24. 1.) Adataink, amelyek alapján az iskolai könyvtárakat megítéltük, az 1905/6-ik tanévre vonatkoztak. Hátha azóta megjavultak a viszonyok? Megnéztük ezért a községi iskolák legújabb, 1909/10-iki értesitőit. Milyen képet festenek vájjon ezek a könyvtárakról? Az eredmény igazán érdekes 1 41 olyan iskolát tart fönn a főváros, amelyek értesítőt adnak ki. Ezen 41 intézet közül összesen 5 tesz említést könyvtáráról. Már ez az egy adat is élesen megvilágítja, hogy milyen szerepet játszanak a könyvtárak és milyen jelentőséget tulajdonítanak azoknak az oktatási rendben: ugyanazoknak az értesítőknek, amelyek igen bőbeszédűen számolnak be minden apró-cseprő ünnepélyről, sőt némelyek furcsa egyébről is, nincs semmi mondanivalójuk a könyvtárakról. Könyvtáráról csak öt iskola érzi a szükségét, hogy beszéljen. Ez öt közül is 3 épen csak az új szerzemények jegyzékét közli le, a negyedik ezen kívül csak annyit mond, hogy „október elsejétől május végéig kéthetenkint tartottunk könyvosztást. Átlag minden tanuló igénybe vette könyvtárunkat, sokan 20—25 művet is olvastak. Különösen Jókai, Mikszáth, Herczeg, May és Verne műveit szeretik olvasni“. Részletes, törődésre valló jelentést csak egyetlenegy (polgári fiú) iskola tesz.
