A Fővárosi Könyvtár értesítője 1909
1909 / 2. szám - Apró közlemények
86 APRÓ KÖZLEMÉNYEK Budapest nagyobb könyvtárai 1907-ben. A legújabban megjelent, 1907. évi statisztikai évkönyv 33 budapesti könyvtárt sorol fel, melyek állománya meghaladja a 10.000 kötetet. A nemzeti múzeumi és ipar- művészeti múzeumi könyvtárak, sajnos, nem választják külön könyvállományukat oklevél- és műlap- állományuktól s ezért nem alkalmasak az összehasonlításra. A nemzeti múzeumi könyvtár állománya 1,560.000 darabban van megállapítva, a Magyar Minerva 3. évfolyama pedig 1900-ban 357.687 darabra teszi a nyomtatványi osztály állományát, amiből 179.109 darab esik az apró nyomtatványokra. Azt hisszük, hogy nem számítunk rosszul, ha a nemzeti múzeumi könyvtár állományát az apró nyomtatványokkal együtt 500.000 darabra becsüljük. Az ipar- művészeti múzeumi könyvtár állománya 85.296 darabot tüntet fel, a Minerva 3. évfolyama szerint pedig 1902-ben 7642 darab volt a könyvtár állománya 57.502 műlap mellett. Nem hisszük, hogy a könyvtár állománya ma megütné a 10.000 kötetet s ezért tulajdonképen nem is tartoznék a budapesti nagy könyvtárak közé. A felsorolt könyvtárak közül négynek az állománya üti meg a 100.000 darabot, több mint 50.000 kötetet pedig összesen 10 könyvtár számlál, de ebből leszámítandó az iparművészeti múzeum könyvtára és hasonló okokból a mintarajziskola könyvtára is, mert a Minerva 3. évfolyama szerint e könyvtár könyv- állománya 1902-ben 6510 kötet volt 60.771 műlap mellett. Az 50.000 kötetet meghaladó budapesti könyvtárak száma ezek után nyolcat tesz ki s ezek között van a Fővárosi Könyvtár is. Az évi gyarapodás összegét a nemzeti múzeumi könyvtár az oklevélgyarapodással, az iparművészeti múzeumi könyvtár a mülapok gyarapodásával egy összegben közli, az egyetemi könyvtár pedig egyáltalán nem közli. 10.000 darabnál nagyobb gyarapodást csupán a tudományos akadémiai könyvtár tüntet fel, utána a Fővárosi Könyvtár következik több mint 8000 darabbal. A könyvtárt használók száma legmagasabb az egyetemi könyvtárban (64.000), utána a nemzeti múzeumi könyvtár (41,187) következik. 21.000-nél magasabb e szám a technológiai iparmúzeum könyvtárában, 14.000-nél magasabb a műegyetemi könyvtárban, 7000 a természettudományi társulat könyvtárában, 6000 a könyvtáregyesület könyvtárában s 5000 a tudományos akadémia könyvtárában. Ezek után következik a Fővárosi könyvtár 3300 használóval, ami, szűk olvasótermét tekintve, nagyon kedvező eredmény. A kikölcsönzők száma legmagasabb (6598) a természettudományi társulat s a könyvtáregyesület (3465) könyvtárában. A tudományegyetemi könyvtárban 3029, a nemzeti múzeumi könyvtárban 2887, az Erzsébet nőiskola könyvtárában 1813 s ezután a Fővárosi könyvtár következik 1465 kikölcsönzővel. A könyvtár javadalmazását nem közli a nemzeti múzeumi könyvtár. Az egyetemi könyvtár javadalmazása 38.000 korona, a műegyetemi könyvtáré 31.000 korona, a képviselőházi könyvtáré 25.000 korona s csaknem ugyanennyi volt a Fővárosi Könyvtár javadalmazása is. A személyzet száma legnagyobb a nemzeti múzeumi könyvtárban (22, szolgák nélkül). Az egyetemi könyvtár személyzetének száma 23, a könyvtáregyesületé 13, a képviselőházi könyvtárban 14, a központi statisztikai hivatal könyvtárában 8, az akadémiai, műegyetemi és fővárosi könyvtárakban pedig 7—7 volt az alkalmazottak száma. Sajnos, nem teljes a statisztikai évkönyv felsorolása, mert a Magyar Minerva 3. évfolyama még a következő 10.000 kötetnél nagyobb állományú könyvtárakat ismeri: kereskedelmi múzeum könyvtára (12.500 db), mezőgazdasági múzeum könyvtára, az Eötvös kollégium könyvtára (11.400 db), a Ráday- könyvtár (34.000 db), a kegyesrendi főgimnázium könyvtára (13.000 db), a II. kér. kath. főgimnázium könyvtára, a zeneakadémia könyvtára. Bizonyára még több 10.000 kötetes könyvtár is van ma Budapesten, mint amennyi a Magyar Minerva szerkesztése idejében volt s ezért a statisztikai évkönyv adatai alapos átdolgozásra szorulnak. Magyar városi könyvtárak 1907-ben. Az 1907. évi statisztikai évkönyv hét olyan városi könyvtárt sorol fel (Budapesten kívül), melyek állománya megüti a 10.000 kötetet. Köztük a szegedi Somogyi-könyvtár
