A Fővárosi Könyvtár értesítője 1909
1909 / 4. szám - Basch Imre: Könyvtári impressziók Amerikából. I.
133 állandó olvasótermekké, melyeket állandósítanak vagy beszüntetnek, vagy más utcába helyeznek át az elért forgalom szerint. Helyenkint megint (Chicago) az egyes nagy ipari és kereskedelmi vállalatok alkalmazottai számára a gyárbaft vagy az üzletben rendeznek be kis könyvtárakat a cég kezelésével és felelősségével. Pittsburgban kis könyvíár-klubbokat szerveznek és kis otthoni-könyvtárakat adnak át családoknak, egy ház vagy a szomszéd gyermekeinek használatára. Némely helyen (Denver, Chicago) azzal is könnyít a könyvtár használatán, hogy a gyógyszertárakban vagy üzletekben (kik ezt ingyenesen vállalják) könyvgyűjtő-fiókot létesít, mely átveszi a könyvkérő-lapokat, továbbítja a központhoz, átveszi s megőrzi a könyveket, míg a könyvet kérő érte jön. Ily szervezet mellett alig lehet az amerikai városban egy rövid sétát tenni, hogy lépten-nyomon ne találkoznánk valami jellel, ami a könyvtárakra tereli a polgárság figyelmét és egyenesen kényszeríti rá, hogy igénybe vegye. Az amerikai reklám-szisztémát sem hagyják felhasználatlanul a könyvtárak. A napilapok mellett, melyek sok helyütt rendszeresen közlik a könyvtár újabb szerzeményeinek kivonatos lajstromát, vagy a felmerülő aktuális kérdések alkalmából kiadott, erősen válogatott szakjegyzéket vagy különös alkalmakkor, mint karácsony, vagy a nyári vakációk idején, a könyvtár által olvasásra ajánlott könyvek jegyzékét, — ezek mellett a könyvtárak rendszeres hirdetési szervezettel propagálják a könyvtárat, miben a New York Public Library fejtett ki legnagyobb agilitást. Középületekben és más forgalmas helyeken kifüggesztett hirdető táblák az egyszerűbb eszközök közé tartoznak. A jelentősek azok a cirkulárék, amiket ezer számra küldenek szét a város lakosai között. Így például a new yorki könyvtár cirkularét küldött szét az összes a legkülönbözőbb rangban lévő technikai alkalmazottakhoz és munkásokhoz, melyben figyelmüket hívja fel a könyvtár e kérdésekben gazdag gyűjteményére. Vagy egyes nyilvános felolvasó kurzusokon szétosztják az előadott tárgy rövid s válogatott bibliográfiáját, stb. De a legjelentősebb része ebbeli tevékenységüknek az, amit az iskolák növendékei, de különösen a tanító érdekében az iskolákkal karöltve végeznek, melynek adminisztrálását a könyvtár egy külön osztálya végzi. így New Yorkban, hol ez az osztály Mr. Gaillard mintaszerű vezetése alatt áll, különösen nagy tevékenységet fejtett ki. Cirkulárékat küldött szét a tanítókhoz minden alkalommal: nyár kezdetével nyári stúdiumokra alkalmas problémákra hívja fel a tanítók érdeklődését vagy az őket érdeklő folyóiratokat, a tudomány és pedagógia újabb kérdéseit stb. ajánlja a tanítók figyelmébe. Ezenkívül egy külön, periodikusan megjelenő lajstromot ad ki, a tanítókat érdeklő új munkákról. Általában igen szoros együttműködésben dolgozik iskola és könyvtár közös céljuk érdekében. Könyvtárakat rendeznek be az iskolákban, vagy az iskola közvetíti a kikölcsönzést; másutt meg, mint St. Louisban, az iskolában a tanító klasszikus írókat olvastatja, mihez szükséges könyvvel a könyvtár látja el valamennyi növendéket. Másfelől az iskola a könyvtár használatára neveli a tanítványait, s igy érthető az, amivel az amerikai könyvtárak méltán dicsekedhetnek, hogy dacára a kikölcsönzésben való nagy liberalizmusuknak könyvcsonkítás és könyvlopás alig fordul elő. A könyvtárak legtöbbjében maguk az olvasók szedik le az állványokról a kikeresett könyveket, még a gyerekek is. S így már gyerekkorban hozzászoknak, beleélik magukat és hozzánevelődnek a könyvtárban való tartózkodáshoz s így megteremtői lesznek annak az erős közvéleménynek, mely a könyvtárak fejlesztését a városok elsőrendű tevékenységévé és feladatává avatta.
