A Fővárosi Könyvtár értesítője 1908

1908 / 4. szám - Apró közlemények

94 A városi könyvtárügy fejlődése Angliában. A városi könyvtárak szervezésének törvényes alapját 1850-ben vetették meg törvénnyel (Public Libraries Act), mely a városokat könyvtárak létesítésére és ezek fentartására szolgáló adók kivetésére hatal­mazta fel. Ez az adó általánosságban a városi bevétel minden egyes fontja után járó egy-egy pennyből kerül ki, úgy, hogy ha a városnak pl. 360.000 font az évi adóbevétele, a kormány könyv­tárak és múzeumok stb. szervezési és fentartási költségeire legfeljebb 1500 fontot engedélyezhet. Azon városok száma, melyek a Public Libraries Act-nak alávetették magukat, eddig 580-at tesz ki. Azon városok száma pedig, amelyek ezen törvény alapján könyvtárakat emeltek, 527-re rúg. Ha ehhez még hozzászámítjuk a fiókkönyvtárakat és olvasó­termeket, úgy a külön városi könyvtárépületek száma 906. A bennük felállított könyvek száma 4,000.000-nál több csak helyben használható és 8,000.000-náI több kölcsönzésre rendelt kötetet tesz ki. A csak helyben olvasható könyveket évente átlag 11,000.000 esetben használják; a kikölcsönözhető könyvek használati száma a 60 milliót meghaladja. A be­jegyzett kölcsönzők száma 1907-ben 2,500.000 volt, ami az Egyesült királyságok lakosságának 5V4°/o-át jelenti; ezt még érdekesebbé teszi az a körülmény, hogy a nyilvános könyvtárak terjeszkedése a falusi községekre még csak kezdetén van. A tulajdonképi könyvtári olvasótermeken kívül számos angol város még külön általános olvasó­termekkel rendelkezik, amelyekben az újságok és folyóiratok legújabb számai vannak kifektetve és amelyek a tulajdonképi könyvtári helyiségek teher­mentesítésére szolgálnak. Majdnem minden könyv­tárban külön osztályt találunk ifjúsági könyvek szá­mára, amelyek rendesen az iskolák közreműködése mellett szereltetnek fel és használtatnak. A felnőttek számára újabban és pedig egyre növekvő terjede­lemben a könyvtárosok könyvészeti és könyvtári kérdésekről előadásokat tartanak. Sok helyen az újonnan beszerzett és napirenden lévő kérdések illetve eseményekre vonaikozó könyvek jegyzékét ki szemlére kifüggesztik, ami általános tetszést kelt a könyvtárak iránti érdeklődés fölkeltésére hathat eszközének bizonyult. (Blätter f. d. ges. Soziali A görlitzi új népkönyvtár és nyilván olvasóterem. Görlitz város nemeslelkű polgárán Müller Ottónak köszöni fennállását, aki 120.0 márkás alapítványt tett e célra. Ez alapítványt emeltették a görlitzi népkönyvtár díszes palotá azon telken, melyet Görlitz város engedett át e cél A könyvtár első emeletén van elhelyezve az óri< könyvraktár, mely Lippmann-féle vasálványokkal v felszerelve s körülbelül 90.000 kötet befogadásé alkalmas. A második emeleten van az olvasóterem, me 94 olvasót fogadhat be. Praktikus fölszerelését említésreméltó, hogy a padló linóleummal van t vonva s a széktáblák külön posztótalpakkal vann ellátva, hogy az olvasók elhelyezkedése zajjal járjon. A könyvtár élén 1 könyvtárosnő áll, kin 4 szobás lakása a könyvtárépület harmadik em lététén van. E díszes épület, mely Görlitz város kulit intézményeinek hosszú ideig dísze marad, csakne teljesen görlitzi iparosok munkája. Szocialista szakkönyvtár. A wisconsini egyete egy a munkásmozgalom és munkáskérdés tant mányozását szolgáló szakkönyvtárnak van birtokába Ez a szakkönyvtár a közelmúltban rendkívül érdeke a maga nemében páratlan gyűjteménnyel gyarap dott. Hermann Schlüter, a New-Yorker Volkszeitui szerkesztője, a német szocialista irodalomnak maji nem összes műveit felölelő könyvtárát a Wiscons University Library-nek ajándékozta. Schlüter gyűjt ményében nagy része megvan azon röpiratoknak brosúráknak, amelyek az 1878-as szocialista törvéi ideje alatt titokban közkézen forogtak. (Blätter f. d. ges. Sozialwissenschafter

Next

/
Oldalképek
Tartalom