A Fővárosi Könyvtár értesítője 1908
1908 / 1-2. szám - A Fővárosi Könyvtár 1907-ben
5 Látnivaló ebből is, hogy a legnagyobb mértékben a városok speciális irodalma gyarapodott, és ott is az átlagon felül különösen az angol, a német és a francia városoké, bár a számunkra szintén fontos osztrák, olasz és amerikai városirodalom sem maradt kellő képviselet nélkül. Az általános tudományszakok közt különösen a társadalom- tudomány és a szociálpolitika, az államtudomány és a közigazgatás, a közgazdaságtan, a pénzügytan és a jogtudomány mutatnak nagyobb mérvű gyarapodást és a Magyar- 1 országra vonatkozó tudományos irodalomban is ezek a szakok növekedtek a legerősebben. Azt hisszük, hogy további ily irányú gyarapítás mellett könyvtárunk speciális szakjellege néhány év alatt teljesen tisztán kidomborodik majd. Az egész gyarapodás az 1907. évben 8337 kötetet tett ki; 1906-ban 5298-at, vagyis több mint 3000 kötettel kevesebbet. Ha a Nemzeti Múzeum könyvtárát, amely ilyenféle összehasonlításokra nem alkalmas, nem tekintjük, akkor az évi gyarapodás tekintetében a Fővárosi Könyvtár már 1906-ban a második helyen állt a budapesti tudományos könyvtárak közt, mindjárt az Egyetemi Könyvtár előtt, az akadémiai után; 1907-ben ezt a helyet bizonyára megtartotta. A nagy gyarapodás azonban csak akkor ér valamit, ha megfelelően használják is a könyvtárt. Sajnos, ebben a tekintetben kevésbbé örvendetes a kép, amelyet könyvtárunkról nyújthatunk. Még 1906-ban a helyben olvasók és a kölcsönzők száma összesen csak 2086 volt: elenyésző szám nagy könyvtáraink tízezres számai mellett! Valóban a Fővárosi Könyvtár használat tekintetében 1906-ban csak hetedik helyen állott a budapesti nyilvános közkönyvtárak közt, és bár ez nagy haladás volt 1905-tel szemben, amikor csak 736 egyén használta, még mindig igen kevés. 1907-ben erősen emelkedett a használók száma, 4796-ra, de bizony ez sem áll még arányban a gyarapodással. Nem hallgathatjuk azonban el, hogy minálunk, sajnos, magának a könyvtár személyzetének kell óvatosan ügyelnie arra, nehogy az olvasók elözönöljék a könyvtárt. Maga az olvasószoba oly kicsi, oly alacsony és oly céltalanul van — a dolgozószobák és a raktárterem közt — elhelyezve, hogy már tíznél több olvasó egymásnak és a könyvtár személyzetének folyton útjában van, viszont a könytári személyzet sem kimélheti meg őket folytonos zavarástól, zajtól és zaklatástól Ehhez járul, hogy a könyvtár személyzete a rendes kezelési munkákra is elégtelen, s így igen kevés időt szentelhet az olvasók kiszolgálásának. Míg 1906-ban az egyetemi könyvtárban a gyarapodás 398 kötetére esett egy alkalmazott, a műegyetemi könyvtárban 843-ra, a képviselőház könyvtárában 233-ra, addig a fővárosi könyvtárban egy alkalmazottra 1060 kötet jutott1, sőt 1907-ben már 1390; ilyen munkateher mellett lehetetlen az olvasókat a kellő figyelemben részesíteni. És ha a használók száma ennek dacára kerek 130 százalékkal emelkedett 1906-tal szemben, ebből csak arra lehet következtetni, hogy a Fővárosi Könyvtár oly közszükségletet elégít ki, amely másutt nem talál kielégítésre. A használat részletes adatait a túloldalon közölt összeállítások tartalmazzák. A 7. oldalon levő táblázatból látjuk, hogy a használók közt a legnagyobb százalékszámmal azok szerepelnek, akik számára a könyvtár első sorban fennáll: a fővárosi tisztviselők, akikre, ha a fővárosi tanítókat hozzájuk számítjuk, a használt könyvek 21°/o-a, illetve — a bizottsági tagok beszámításával — 22-2°/„-a esett; követik őket a sorban a főiskolai és középiskolai hallgatók 14*3, az ipari és kereskedelmi munkások 13‘e és az írók és hírlapírók 9’o°/o-kal. A használt munkák közül legtöbb esett a társadalomtudományra, azután sorban a közgazdaságtanra, statisztikára, történelemre, közigazgatásra, stb. 1 A nemzeti múzeum, az akadémia és az iparművészeti múzeum megfelelő adatai e könyvtárak különleges viszonyainál fogva az összehasonlításra nem alkalmasak. 1*
