A Fővárosi Könyvtár értesítője 1908

1908 / 1-2. szám - A Fővárosi Könyvtár 1907-ben

8 összeállítani. Mindenki, aki valaha tudományosan dolgozott, tapasztalta, hogy csupán könyvcímeknek az olvasása mily sokszor ösztönözte, termékenyítette meg, anregolta, figyelmeztette kérdése olyan vonatkozásaira, amelyek különben talán homályban maradtak volna, olyan adatokra és tényekre, amelyeket különben meg nem ismert volna. Azonkívül az irodalmi termelés rendkívüli mennyiségű megnövekedése majdnem lehetet­lenné teszi, hogy a könyvpiac újdonságairól, tehát tudománya haladásáról gyors és teljes tudomást szerezzen, és a könyvek özönéből a komoly és előrevivő munkákat kiválogathassa. Ezeket a művelődési és tudományos szükségleteket akarják az angol és amerikai nyilvános könyvtárak kielégíteni, amikor új szerzeményeikről válogatott, szakok és kér­dések szerint csoportosított jegyzékeket bocsátanak rendszeresen közre, vagy aktuális tudományos vagy politikai kérdések bibliográfiáit időnkint publikálják. Minden nagyobb népkönyvtárnak megvan a maga havi, vagy kéthavi, vagy negyedéves bulletin-je, jelennek meg időnkint special list-jei, special catalogue jai, — és bizonyos, hogy az angolszász népkönyvtárak nagy sikereit nem utoljára ezek a jól szerkesztett katalógusok idézik elő. Ami pedig odakünn közszükséglet, amelyet azért kell kielégíteni, mert megvan (demokratikus országokról van szó), az minálunk olyasvalami, amit föl kell ébreszteni, ha egyáltalán kulturális haladást akarunk. Nem lehet mondani, hogy meglévő könyv­táraink nagyön elkényeztetnék a közönséget, vagy nagyon előzékenyek volnának a nem­diplomásokkal, vagy a nem-beajánlottakkal szemben. De még az iskolát végzettek közül is hányán ismerik a tudományos dolgozás módszereit és segédeszközeit? Sem a középiskolában, sem az egyetemen ezzel nem törődnek, vagy ha igen, nagyon keveset törődnek. Az egyetemről kikerülnek államtudományi doktorok, akiknek sejtelmük sincs egy Közgazdasági Lexikon, egy Handwörterbuch der Staatswissenschaften, egy Mühlbrecht, egy Stammhammer, egy Kritische Blätter létezéséről; akik, ha később önállóan valamely kérdéssel foglalkozni akarnak, úgy fognak hozzá problémájukhoz, mint aki hátulról nyergeli meg a lovat: csoda-e, ha tudományos irodalmunkban annyi a korcsszülött és annyi az abortus! A Fővárosi Könyvtár speciális céljai nézőpontjából ehhez még az járul, hogy mint közigazgatási segédszervnek gyakran kell gyors és szabatos tájékozódás irodalmi segédeszközeit nyújtania a főváros egyes titszviselőinek, hivatalainak és intézeteinek: mi tudjuk legjobban, hogy ezen kötelességünk jó teljesítésében mily nagyon támogatnak jó szakkatalógusok és szakbibliográfiák. Ezért azt hittük, helyesen cselekszünk, ha rögtön, mihelyt valamelyes kevés munka­erőnk — sajnos nagyon kevés — az alapvető rendezés és kiegészítés terhétől meg­szabadul, azt ily publikációk szerkesztésére és kiadására fordítjuk. A tanács engedélyével mindenekelőtt A Fővárosi Könyvtár Értesítőjét indítottuk meg, amely főként új szerze­ményeink válogatott és szakok szerint csoportosított jegyzékét tartalmazza és olvasó­szobánkban és szétküldés útján mindenkinek ingyen rendelkezésére áll. Azután hozzá­fogtunk szakkatalógusunk kiadásához, itt is a gyakorlati aktuálitás nézőpontját tartván szem előtt. A katalógus első füzete a lakáskérdés és a városépítés kapcsolatos kérdé­seinek irodalmát tartalmazta: bizonyára elég aktuális kérdését. Azt hisszük, mindkét kiadvány már eddig is nyomot hagyott könytárunk haszná­latában, ennek nemcsak mennyiségi, de főként minőségi gyarapodásában. Amikor e jelentést írjuk, a szakkatalógusnak másik, ugyancsak nagyon aktuális füzete vár kinyomatásra: a városi pénzügyekre vonatkozó irodalom szakjegyzékeé. Bízunk benne, hogy valamelyes hasznát ennek is első sorban a város fogja látni, amelynek érdekei szol­gálatában a Fővárosi Könyvtár áll. 1908. április elején Dr. Szabó Ervin könyvtáros.

Next

/
Oldalképek
Tartalom