A Fővárosi Könyvtár értesítője 1907
1907 / 2. szám - Gárdonyi Albert: Budapest népkönyvtárai
20 nek használták), addig a német-utcai szerény helyiségek nem voltak alkalmasak olvasók befogadására s az állandó otthon megteremtése létkérdéssé vált. A könyvtár állománya 1905/6-ban 4785 mű volt 3205 kötetben. Túlnyomólag szép- irodalmi munkák ugyan, de ismeretterjesztő munkák sem hiányzanak belőle.1) Az 1905/6. év folyamán 10.683 olvasó 11.052 szépirodalmi s 797 tudományos, összesen tehát 11.849 munkát olvasott. Kölcsönkönyvtárul egyelőre a múzeumok és könyvtárak orsz. tanácsának külön felállított könyvtárát használták, melyből az 1905/6. év folyamán 197 egyesületi tag 1286 művet vett kölcsön.2) E jelentősebb intézeteken kívül csupán néhány iskolai és népkönyvtáregyesület van még a székesfővárosban, melyek népkönyvtárakat tartanak fenn. Mindegyiküket jellemzi az, hogy állományuk túlnyomó részben szépirodalmi s olvasótermük nincs, hanem csupán kikölcsönzésre szolgálnak. Legrégibb közöttük az I. kér. tabáni nép- és iskolai könyvtáregyesület könyvtára, melyet még 1876-ban alapított a szarvastéri iskola tanító testületé3) s a mely ma is ez iskola új otthonában (I., Fehérsas-tér) van elhelyezve. Ez egyesület azért alakult, hogy tagjainak szakkönyvek és ismeretterjesztő munkák nyújtása által alkalmat adjon az önművelésre, s az ifjúságot is hasznos olvasmányokkal lássa el.4) A könyvtár első katalógusa a legkülönbözőbb tudományszakokba tartozó munkákat tüntet fel,5) kőnyomatú újabb jegyzéke azonban csupán szépirodalmi munkákat tartalmaz. Úgylátszik, hogy a gyakorlatban inkább ezekre van szükség. Az egész könyvtár állománya mintegy 2500 kötet s ennek fele szépirodalmi munka. A III. kér. újlaki iskolai- és népkönyvtárt 1885-ben alapította a Lajos-utcai iskola tanítótestülete. Körülbelől 2500 kötetnyi állománya csaknem kizárólag szépirodalmi munkákból áll s az iskolai- és népkönyvtár egyesület tagjai használják.6) A X. kerületi iskolai- és népkönyvtár 1888 óta áll fenn. Mintegy 2500 kötetnyi állománya a bányatéri népiskola épületében van elhelyezve s fentartásáról a nép- és iskolai- könyvtáregyesület gondoskodik. A IX. kerületi iskolai- és népkönyvtáregyesület 1895. május 3-án alakult meg s célja ismeretterjesztő munkákkal az önművelést és magyarosítást szolgálni.7) Több mint 3000 kötetnyi állománya, mely a soroksári-úti iskola épületében van elhelyezve, túlnyomóan szépirodalmi. Az élénk forgalmú könyvtár gyarapodásáról tanúskodnak évenkint megjelenő pótjegyzékei.8) Legújabb keletű a VI. kér. erdőtelki iskola népkönyvtára (Váci-út 51.) mely 1900-ban keletkezett s állománya alig haladja meg az ezer kötetet.9) Budapest népkönyvtárai két nagy hibában szenvednek: állományuk túlnyomó részben szépirodalmi s nincs megfelelő olvasótermük. ’) Az Erzsébet népakadémia könyvtárának betűsoros jegyzéke. Budapest, 1904. 3) Az Erzsébet népakadémia harmadik közgyűlése 1906. május 12—13. Budapest, 1906. 3) Magyar Minerva III. évf. 176. 1. *) A budapest I. kér. tabáni nép- és iskolai könyvtáregyesület alapszabályai. Budapest, 1894. 5) A budapest-tabáni nép- és iskolai könyvtár tartalomjegyzéke. Budapest, 1893. 8) A budapest-ujlaki iskolai- és népkönyvtár jegyzéke. Budapest, 1901. 7) A budapest IX. kér. (Soroksári-úti) nép- és iskolai könyvtár alapszabályai és könyvjegyzéke. Budapest, 1906. s) I—V. pótjegyzék a budapesti IX. kér. (soroksári-úti) nép- és iskolai könyvtár könyvjegyzékéhez. Budapest, 1901—1905. 9) Magyar Minerva III. évf. 177. 1.
