A Fővárosi Könyvtár értesítője 1907
1907 / 3-4. szám - Enyvvári Jenő: Városi könyvtárakról
87 Library, amelyet 1852-ben nyitottak meg. Ez a könyvtár, melynek állománya ezidőszerint nem kevesebb, mint 871.000 kötetet tesz ki, 560.000 főnyi lakosság mellett már 1'56 millió korona évi dotációval rendelkezik. Chicago városának 350-000 kötetet felölelő nyilvános könyvtára P9 millió népesség mellett 1 -32 millió korona évi dotációt kap, amely összeghez az adófizető polgárság fejenként 60 fillérrel járul. A város fényesen berendezett könyvtár- épületét az 1891—96. évek 10'08 millió koronát kitevő könyvtári adójából építette. Ezen intézethez, amely 173 tisztviselőt foglalkoztat, 70 fiók-, illetve kiadóhelyiség tartozik. Az amerikai könyvtárak rohamos fejlődésének érdekes példája a brooklyni nyilvános könyvtár (Brooklyn Public Library, Brooklyn-New-York). Ez az intézet 1896-ban Brooklyn városa által 5280 kötettel alapíttatott. Évi bevétele akkor 25.200 korona volt. 1905-ben állománya már 446.000 kötetre emelkedett. 23 fiók-könyvtára, 205 tisztviselője volt és P44 millió koronát vett be. 1904-ben a könyvtár 162.000 személynek 2 milliónál több kötetet kölcsönzött ki házi használatra és 362.400 koronán 81.600 munkát vásárolt. A világ leghíresebb városi könyvtára a bostoni (Public Library of the City of Boston.) E könyvtár épülete, amely páratlan a maga nemében, 1895-ben épittetett 12*6 millió korona költségen. Benne 2000 olvasó fér el. 1905-ben könyvgyűjteménye 871.000 kötetből állott, 275 tisztviselőt foglalkoztatott, 10 fiókkönyvtára és 22 kiadóhelyisége (ezek között 14-ben olvasóterem) volt. Könyvei ezenkívül még 169 agenturája által voltak megszerezhetők. A bostoni nyilvános könyvtár gyönyörű olvasótermét a 6. ábrán mutatjuk be. Ebben a 66 m. hosszú, 13 m. széles és 15 m. magas teremben 300 olvasó számára van hely. A benne felállított 8.000 kötetes kézikönyvtárt és az 1,000.000 cédulából álló katalógust mindenki szabadon használhatja. A 4. és 5. ábrán a bostoni nyilvános könyvtár í. emeletének és a Fővárosi könyvtárnak tervrajzát mutatjuk be, ugyanazon mértékben (1 cm = 6 méter). Már azon néhány vonás is, amellyel a városi könyvtárügy mai állását vázolni igyekeztünk, teljesen elegendő azon ránk nézve szomorú ellentét megvilágítására, amely hazánknak és idegen kultúrállamoknak a közigazgatás és a közművelődés szempontjából egyenlőképen nagyfontosságú intézményei: városi könyvtárai között fennáll. Azon anyagi áldozatok csekély voltát tekintve, melyet a magyar városok szak- könyvtáraik érdekében hoznak, az ember azt kénytelen feltételezni, hogy nincsenek világos tudatában annak, hogy mily rendkívül fontos szerepet tölt be a városi szakkönyvtár a municipális közigazgatás szervezetében. Városi nyilvános, közkönyvtáraink ügye, természetesen még rosszabbul áll. Fővárosi könyvtárunk, melyet a nagyközönség is látogat, amely tehát nyilvános könyvtár jellegével bír, távolról sem képes azon követelményeknek eleget tenni, amelyeket kultúrállam fővárosának közönsége ilyen intézettel szemben támaszt. Hogy is volna erre képes, mikor szűk és rosszul világított olvasóteremmel rendelkezik, amely 20 személy befogadására is alig alkalmas, mikor helyiségei könyvtári célokra teljesen alkalmatlanok és tökéletlen berendezésüek. Pedig éppen a fővárosi könyvtár kifejlesztése által volna a legegyszerűbben megoldható egy kulturális szempontból nagyfontosságú és sürgős feladat, a Budapesti városi népkönyvtár alapítása. A fővárosi könyvtár dotációjának szükséges fokra való felemelése, a könyvtári személyzet megfelelő gyarapítása és modern könyvtári épület emelése volnának az eszközök ama nemes és áldásthozó cél megvalósításához.
