A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai VI. 1848-1849 a kisnyomtatványok tükrében (Budapest, 1948)

5

Nem táplálunk ettől fogvo Soha téged, és Kebleinkből számkivetünk Nyügző csüggeçlés.

Bátran teltekre buzdítunk Példával alant:

Míg felül dicsőre nagyra Lelkesít a’ lant.

Őrjöngött, ki legelőször Bírta mondani :

Hogy a’„magyar sirva tánczol.^ Hlyet hallani I !

Ámde legyen ! ’s ő ezért nyert Bár bohó nevet:

De való, hogy : ki előbb sírt, Azután nevel.

Észbeteg, ki szalmatüzzel Csúfolja magát:

Mint izzón ? inig más, idegen, Jégelem a’ gát.

De ott remélj, hol láng még van, Hogy leszen parázs,

£' gátokat leolvasztván Nyelv- és észvarázs.

Hazug a’ példaszó is, hogy Éppen a’ magyart Átok verte volna ’s azért Soh’ egyatt nem tart.