A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai V. Aquincum irodalma

III. Magánrégiségek

64

A Duna felé vezető kocsiút mentén több négyszögű helyiség falaira találtak, melyek

I m-nél magasabbak és a vakolatukat is megőrizték.

Egyéb leletek: 25 réz- és 18 ezüstpénz,

II bronz-, 11 csont- és 1 ólomtárgy, 3 terra- sigillata töredék, 1 agyagmécses, 1 vasdárda- vég, 1 üveggyűrű, 1 felirat nélküli oltárkő és 1 malomkő, összesen 74 darab. További szerzemények : az ismert feliratos kő, amelyen Alexander Severus nevével kapcsolatban említve van a balneum in territoris leg. II. adiu., a Margitszigetről L. Flavius Aper helytartó oltárköve ; másik oltárkő Gordianus császárnak, mint consulnak nevével és egy advocatus oltárköve.

586. Aquincumi Múzeum

Hírek az aquincumi múzeumból.

= AÉ új f. 33 (1913). p. 282. 531

A gázgyári és aquincumi ásatási terület közt, a volt Papföldön a munkásházak építésének megkezdése előtt kutatóárkot vontak és az előkerült romokat kiásták. Napvilágra kerültek : fürdőépületek, lakóházak, boltok romjai utcával s mozaikokkal, egy görög-római templom maradványai lépcsőrészekkel, kerek folyosóval, mely egy kerek cellába vezet.

Találtak még oltárköveket, sok apróságot s egy agyaggyár maradványait, ahol Venus- szobrokat gyártottak.

587. Aflföldi] Ajndrás]

Kapitóliumok Pannóniában.

= AÉ 39 (1922). p. 12—14. 531

Határmenti városokban, így Aquincumban, nem fordulhatnak elő, belföldi, régebben romanizált városokban igen.

588. Nagy Lajos

A csúcshegyi római villa Óbudán.

= BpR 12 (1937). p. 25—60. В 902/10

Térképvázlat. Éremlelet Alexander S e V e r u s—V a 1 e n s közötti időből 5 drb (222—378). Terra sigillata edények. Kései (IV. század vége) durva edények. Bronz- és vastárgyak. Falfestmények. Stukkódiszek(meny- nyezetdísz a caldariurnban). A villa rekonstrukciója. Keletkezése а III. század elején, 400-as évek körül már romokban hever.

Vide : 104, 113, 328, 344, 509, 511, 546, 759 822, 827, 859, 898, 997, 1005, 1022, 1030, 1044, 1048 1050, 1056, 1060.

2.

Falfestmények, mozaikok, falkarcolatok, stukkók. Pícturae parietum, lapides varii, graffiti, dipinti, albaria.

589. Római régiségek

A hajógyári ásatások eredménye.

= D 1854. 44. sz. p. 1027. В 051/2

A hajógyári szigeten »ásás közben oly szoba-részletekre akadtak, melyek becses mozaik-műveket s egyéb római régiségeket tartalmaznak«.

590. Római festmények és stukkódíszek a Szentendrei-útnál.

= AÉ 1 (1869). p. 69. 531

A Szentendrei-útnál levő vámháztól alig 200 lépésnyire gyönyörű római festményeket és stukkódiszeket ástak ki és úttöltelékül használtak fel. A M. Tud. Akadémia archaeo- logiai bizottsága az alispáni hivatalnál tiltakozását jelentette be.

591. Rómer Flóris

jelentése a kultuszminiszterhez a hajógyári szigeten felásott épület megvizsgálása tárgyában.

= AÉ 4 (1870). p. 132—133. 531

A régebben felásott fürdőhelyiségek új kisebbszerű épülettel gyarapodtak. Az épület két félkerek fülkéjében kezdetleges szobafestésszerű díszítmények láthatók, művészi érték nélkül.

592. Római falkarcolat

= AÉ 8 (1874). p. 38. 531

A hajógyári szigeten a római fürdők között kiásott épület festett falának karcolatéról.

593. Óbudai ásatások, Az —.

= E 1880. okt. 20. 114

Az amphitheatrum ásatásánál a főbejárattól jobbra egy feliratos kőoszlopot találtak, az oszlop közelében levő falon pedig festés nyomai tűntek elő.

594. Ziehen, Julius

Römische Bildwerke im Nationalmuseum zu Pest.

= AEM 13 (1890). Aq. muz.

Beschreibt eine Reihe von röm. Bildwerken des Ung. Nationalrnuseums, die sich zum grossen Theile seit längerer Zeit im Besitze dieser Sammlung befinden und wahrscheinlich in Aquincum gefunden wurden. Mit ung. Texte sind dieselben im AE [N. F. 9. (1889). p. 31—34, 154—162] erschienen.

595. Gasparetz Géza Elemér

Festési eljárások római provinciális domborműveken.

= AÉ 33 (1913). p. 21—27. 531

596. Nagy, Ludwig

Bestrafung der Dirke auf einem Aquin- cumer Mosaik.

= MDAI 40 (1925). p. 51—65.

Muz. Regt. kvt.

Der Verfasser erkennt hier die älteste Fassung der Komposition spätestens von Amfange des 4. Jahrhunderts, weil die Gestalten sich mehr in der Fläche ausbreiten, als in den bisher bekannten Darstellungen.